Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 1. szám - Versüzenetek - Kárpátaljáról. Füzes Magda versösszeállítása
ezért serken tava szemem üregéből, a szántója azért: agytekérvényeim: Évezred-ekével szántott barázdákon nő kísértet-búza, nő árpa-rémálom, kiszáradt patakok meder-zegzugai zord rovásírással vésik be testembe: ENYÉM! Az enyém mert annyira elvették, hogy küzdeni sem lehet érte. BÁLLÁ D. KÁROLY Miközben délután Csoóri Sándornak Talán csak kérkedik, hogy nem meri. Talán csak bor és gőz és esteli homály, ahogy a színre árad. Talán csak mímelt alkony-vádak. De mégis ottfelejt a mozdulat. Kihűl a léc: magányos parti pad. S a léket kapott éjszakákon csónak-vizet merítget Kháron. Talán csak intelem, hogy nem szabad. Talán egy felvert, álma-hulló vad. Avagy a nedvek tévedése: szőlőn a jégeső verése. Talán csak jel egy téli hajnalon, ahogy kísért a részeg alkalom. Ám férget írt a józan érdek, míg átjárják a lassú mérgek a kőbe vésett átkok titkait. Talán csak egymaga, csak ő van itt, és vért hörög egy délelőttön, mert mellkasa a végső börtön,
