Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 1. szám - Molnár Gergely: Orgoványi napló 1895-1932

szépek benne a Jézushoz szóló meleg fohászok, meg a filozófusok disputái mikor kopogtatott a Budapestről visszatért Böszörményi. Nem volt még 8 óra, azért a községi irodába menés előtt átszaladt hozzám, és pár szóval referált pesti tapasztalatairól. Járt a fóldmívelésügyi meg a közoktatásügyi minisz­tériumban is. Az utóbbiban azért, mert szeretné szegény, ha visszahelyeznék már az állásába. Egy éve szenved és nélkülöz ártatlan létére. Éppen a múlt héten is küldtem egy kérvényt az iskolagondnokság meg a községi elöljáróság nevében Kunfi Zsigmond közoktatásügyi népbiztos­miniszterhez, tömören leírtam kálváriáját, és visszahelyezését kértem. Most meg azt mondták neki Pesten, hogy csak pár sorba foglalja visszahelyezése iránti kérelmét, s írassa alá a helybeli munkástanács elnökével. A földművelésügyi minisztériumba meg az orgoványi birtokrendező bi­zottság jogtanácsosával dr. Schweitzer Dezső ügyvéddel együtt ment fel azt tudakolni, hogy milyen irányelveket kövessenek a jelentkezők - ti. a közös (kollektív) gazdálkodásra jelentkezők - fogadásakor. Azt mondja, hogy a minisztérium tele volt parasztemberrel. Az ő kérdésökre Nyisztor György fóld­mívelésügyi miniszter adhatott volna csak biztos választ.- Hol van Nyisztor György népbiztos irodája? Melyik emeleten található az új hatalmasság? - kérdezték a folyosókon lótó-futóktól. Egyszer csak megfogta az ügyvéd kabátja szárnyát egy igen-igen kopott, alacsony termetű emberke, kinek avult bal nadrágszárán hatalmas foly­tonossági hiány tátongott: az orgoványi öreg Mihók tökéletes képmása, mondja Böszörményi, az öreg Mihóké, ki három évig volt kocsisom, s még a kisgyermekeink pelenkáját is ellopkodta a sövényről: meglopja az ezerszemű istent is, s ő a legtipikusabb proletár alak a világon.- Mért keresik Nyisztor György földművelésügyi népbiztost? - kérdezte a kis kopott alak. - Mert én vagyok az! Eddig egyszerű kubikos munkás volt. Bevezette őket az irodájába. Tit­kárai intelligens úriemberek voltak. Aztán megfelelt a kérdéseikre. Határo­zott választ azonban nem adott, hogy megmarad-e a magántulajdon vagy nem, de mint mondotta, valószínűleg úgy lesz, ahogy Oroszországban van - s ahogy lapjaik már jelezték is, a kis vagyont nem fogják kisajátítani. - Azonban a Népbiztosok Tanácsa még nem határozott ebben a dologban - felelte.- Beszélni azonban igen jól tud - mondja Böszörményi. Április 22. Kedd* Elmúltak a húsvéti ünnepek, az ünnepi áhítat is elszállott, de a nagy nyugtalanság tovább tart, sőt mindig fokozódik. Proletár és burzsoá keblében ott emésztődik valami titkos gyűlölet és félelem vegyesen. Most már a proletárdiktatúra vezet teljesen a falunkban is meg a járásokban, s megyék­ben meg az ország kormányában is. Egyszerű, szegény emberek mindenütt. Sőt tanult emberek is közéjük álltak: jegyzők, szolgabírók a közigazgatásban. Tán hogy a kenyerüket megmentsék? Vagy eladva - ki tudja, nem láthat be az ember mások szívébe eladva a meggyőződést, az is lehet; mert tagadhatatlan, sok jó is van az új rendben. A nagytőke megsemisítése, a dólogtalanságnak s imádóinak eltűnése, a szeszti­* A dőlt betűs közlésmód arra utal, hogy a szóban forgó szövegrészek az eredeti naplóból kitépett (s ezidáig lappangó) oldalak gyorsírásos lejegyzésének olykor csupán kikövetkeztetett átírásai, vagyis nem tekinthetők hitelesnek. 28

Next

/
Thumbnails
Contents