Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 11-12. szám - MELLÉKLET - Írottkő Stúdió

XXVI VERSELEMZÉS Napló munkatársaként nem keleti filozófiát, hanem Baude­laire- fordításokat hozott magával a „szép ámulások váro­sából", Ln Destruction (Pusztulás) című Adv- fordította Baud- Iaire- versben (B. N. 1904. okt.-21.) a Démon-hajtott szubjek­tum egvre messzebb kerül Isten arcától örök űzetésében, a La Cloche (Repedt harang) című versében pedig „harangok búg­nak". ASion-hegy alatt ciklusban nyelv helyett a szívveréssel korrelációs viszonyban álló harangszóval vél kapcsolatba lépni a szubjektum, mint Az Isten balján című versben: „Csak szívünkbe ver bele / Mázsás harangnyelvekkel néha.", amely mintegy válasz segélykérő odafordulásunkkal: „Mindig neki harangozunk", az Ady-világban már a Vér és Arany kötetben megkondul a harang, harang jelölő, szív jelölt: „S mint tűzha-. rang, úgy csendül, úgy kong, / Úgy ver a szíved." (Az alvó csók-palota), de elsőként mégis az Új versekben szólal meg (Elűzött a földem), ahol az a zenével, a nyelvvel („szólnék: nincs szavam") elnémuló/ vagy mondja fel a szolgálatot. Később az istent hanyagoló ember némán állítja harangjait (Torony az éjszakában, A halottak élénből 1918), korábban pedig egyszerre biológiai és kultikus' tárgy (A Ki látott engem? kötet­nyitó verse 1914). A Nyugat-szerkesztők a motívumot követő elrendezési elvét tükrözheti, hogy A Sion-hegy alatt című Ady-vers mellett Kemény Simon. Az elő harang olvasható, amiben nem tomplomszolga (isten), hanem állítólag maga a halál veri a harangot. 29 Ady Endre: Poéta és Publikum, AÖPMX. 23-24., első megjelenés Huszadik Század, 1910. jan.-febr. 30 Arany Madáchi-javító (a Tragédiát) „piros ceruzája" mindig erősen fog, amikor a magasságok istáiét Lucifer per „öreg úrnak" szólítja (helyette „jámbor agg", „aggastyán"). Már a romantikában kicsúszik a Világfigvelő-szubjektum kezéből a dolgok irányítása, Vörösmarty Előszódban bán­kódik az isten, aki ennek következtében: „ősz lett és öreg", de hát nem csoda, oka is volt rá: olyan lett teremtett világa, amilyenre még ő sem számított. A sixtusi kápolna freskóján is Ádám - teremtésekor már ősz (lett) a Mindenható, úgy lát­szik, felette sem múlik el az idő nyomtalanul. 31 Földessy, i. m. 72. 32 Hatvány Lajos: Ady világa, I. Találkozás Istennel, Wien, Pegazus-Verlag, 1923. 30. 33 Az „Isten-szag" felidéző ereje sokkal tágabb. Mi urunk: a Pénz: „Árasztjuk a koldusszagot" 34 Gozsdu Elek: Országúton, Köd, Bp. Szépirodalmi Kiadó, 1969. 548. 35 Tolsztoj, i. m. 212-213. 36 Martin Heidegger: Levél ^„humanizmusról",,költőien lakozik az ember", Bp. - Szeged, T. - Twins Ki adó/Pompeji, 1994.144. 37 Ady A Sion-hegy alatt megírása előtt kevesebb mint fél évvel kétszer is ír Tolsztojról, a fent idézett cikk Budapesti Napló július 17-i számában jelent meg (Tolsztoj meghalt?, ugyanez: AEÖPM VIII., sajtó alá rendeztette Vezér Erzsébet 543.), az ebben az írásban megrajzolt Tolsztoj-arckép számos ponton mutat hasonlóságot. A Sion-hegy alatt rohangáló is­tennel: Tolsztoj széparcú apostol, aki megváltásunkra töre­kedett, de megváltásunkra képtelen volt; szomorúságának forrása, hogy szomorúságunkkal együtt-szenvedő, vigasztalt és szelídített. „Nagy volt, szent volt, s mégsem ért célt: ember volt." A másik Tolsztoj- cikket a Budapesti Naplóban két hónappal a vers megírása előtt publikálja (BN, Tolsztoj Appó- nyi ellen, 1907. okt. 4.) 38 Hatvány szerint Tolsztoj életútja a modern ember bukását-szimbdizáló (i. m. 25.) 39 Tolsztoj, i. m. 212. 40 Nietzsche, i. m. 120.1., „öreg isten" 352. 41 Nietzsche öt nagy nemet mondásának egyikében a következőkkel kommentálja a vallásos érzület átváltozását: „Az ember valóban ismét személyiségváltozást élt meg: ezút­tal szeretetérzéséf nevezte Istennek. Képzeljük csak el ennek az érzésnek az ébredését, egyfajta rajongást, idegen beszédet, „evangéliumot" - az embernek ez a felfedezés engedte meg, hogy önmagát azonosítsa a szeretettel, azt gondolja, hogy az Isten szeme láttára változik át, s lesz benne elevenné - „Isten eljön az emberekhez", „felebarát" Istenné lényegül át (amennyiben az emberben valóban megszületik a szeretet érzése)... (kiemelés tőlem) Jézus a fel ebár át". Friedrich Nietzsche: Az értékek átértékelése, Bp. Holnap, 1994. 35. 42 Ilyen értelemben nyer jelentőséget Kovács Kálmán (Ady két témaköre, Alföld, 1969. 1. sz. 9.), hogy Ady nietzscheizmusa módosul „istenélményével".* 43 Flusser Az írás (Balassi Kiadó - BAE Tartóshullám- Intermédia, 1997. 72.) című munkájában Wittgenstein után azt fejtegeti, hogy hi tünk-vesztése után képtelenek vagyunk arra, hogy az olvasás modusait úgy kezeljük, hogy azok valamely „talány" megfejtésére vállalkoznának, inkább arról lenne szó, hogy az értelem-tulajdonítás alapja az összerakás. . 44 Erről Kálmán C. György: írás, 2000,1997. 11. sz. 45 Egy „ismeretlen írás" létmódja egyszerre ikonikus és nyelvi, ebben az írás-képben nem kerülnek szembe „Iko-1 niság és nyelviség visszataszító idegenségben", mint azt Gottfried Boehrn A kép hermeneutikáfához (Athenaeum, 1993. I. kötet 4. füzet) mondja a nyelvi- és képiség ontológiáját fej­tegető írásában, egy „ismeretlen írás" tartalma csak annyira fordítható nyelvileg, mint egy festményé. Az etruszk írás csak annyira „van adva", mint Mauer Dóra non-figuratív képei, vagy még annyira sem nyerhető vissza belőle a becso­magolt értelem. 46 A kérdés, hogy kinek a megölő betűje? A mű-szub- jektum csinált istenéből hosszú betűt („végezni akar vele"), vagy csak az mondódik, hogy istene egy betűnél is kisebb, esetleg egymás útját folyton tévesztik, s mindketten kerülő- utat- rónak, vargabetűt? 47 Igen, halálát megelőző futását fia a történteket re­konstruálni akaró elmondásából tudjuk. Müncz szó szerint bolygó zsidó. 48 Az eltévedt lovas, A Párizsba járt az Ősz, Az Ősz muzsikája. Ősz-variánsként jeletkezik a „köd", a Vízió a lápon című Ady-versben ebből a „homályból" vulkán-hegy emel­kedik ki, ahogy az „őszi hajnalon"a Sion-hegy alján is „lán­goltak, égtek a kövek".

Next

/
Thumbnails
Contents