Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 1. szám - 1956 EMLÉKEZETE - Engelmayer Ákos: A magyar '56 cenzúrázatlanul

előtt fontos olvasmány volt Andrzej Kelles: „Magyarország 1956” című munkája24 és Fehér Ferenc tanulmánya „Kádárizmus, azaz a hruscsovi mintaállam” címmel25, amelyet angolból fordítottak lengyelre.

Annak bizonyítékául, hogy a fentiek mennyiben alakították a lengyel közvélemény politikailag aktív részének és elsó'sorban a fiatalok tudatát, ismereteit a magyar 56-ról, elmondanám saját tapasztalatomat. 1981-ben több tucat előadást tartottam lengyel középiskolákban a magyar-lengyel közös szabadságküzdeleimül, függetlenségi harcokról, magyarázandó és bizonyítandó, hogy ha bekövetkezik a „baráti segítség” és abban résztvesznek a magyar fegyveres erők is, az nem a magyar nép, hanem az MSZMP akaratából történik. S ezeken az előadásokon, ahol szó esett az 56-os magyar-lengyel kapcsolatokról is, kiderült, hogy a lengyel gyerekek többet tudnak a Corvin-közről, a Széna-térről, Maléterről, Nagy Imréről és kivégzett társairól, mint magyar kortársaik. Ez szivet melengető volt, de egyben tragikusan szomorú is.

Az 1981. december 13-i sokk után a lengyel ellenzék - a tömeges internálások és letartóztatások ellenére - hamar magához tért. Az első dermedtség után megindult az illegális sajtó- és könyvkiadás, amely rövid időn belül szinte elképzelhetetlen méreteket öltött. A becslések szerint 1989-ig 3500- 6000 szamizdatos sajtótermék (cím) jelent meg, természetesen a legváltozóbb példány számban, terjedelemben, időközökben. Megjelenési időtartamuk is eltérő. A „Karta” Független Dokumentációs Központ nemrégiben megjelent katalógusa26 1700 címet tartalmaz, de azóta ez a szám 2170-re nőtt. A „Karta” könyvarchívumában 3867 szamizdatban megjelent könyvet (címet) őriznek. A könyv- és sajtóarchívum feldolgozása folyamatosan történik, így hát a teljesség igénye nélkül, csak vázlatosan ismertethetem - hasonlóan a szükségállapotot megelőző időszakhoz hogy 1981. december 13-tól 1989 végéig milyen magyar 56-os vonatkozású kiadványok jelentek meg illegálisan Lengyelországban.

A független kiadói tevékenység fejlődésével párhuzamosan egyre több igényes tanulmány látott napvilágot, megjelentek a magyarból fordított könyvek (Gosztonyi Péter, Bill Lomax). Általánosságban elmondható, hogy a különböző illegális üzemi és egyéb lapok többsége valamilyen formában minden évben megemlékezett a magyar forradalom évfordulójáról. Ez a terület az előzőekben ismertetett okok miatt még feldolgozásra vár.

Élénk visszhangot váltott ki - főleg értelmiségi körökben Zbigniew Brzez- inski „Egység, vagy konfliktusok. Magyarország 1956”27 című terjedelmes tanulmánya, amelyben a magyar forradalmat nagyobb nemzetközi összefüggésekben taglalja. Gosztonyi Péter: ,Maiéter Pál - a forradalom tábornoka”28 több kiadást ért meg. A „Krytyka”25' című folyóirat 1983/16. számában Andrzej Kaminski .Anakronizmus vagy vértanúság” címmel elemzi Mindszenty József hercegprímás politikai tevékenységét. Az írást Mindszenty 1956. november 3-i rádióbeszédének, valamint a magyar kormány és a magyar püspöki kar által kötött megállapodás szövege egészíti ki.

A történészeknek a magyar 56 iránti érdeklődését bizonyítja két lengyel munka - Wojciech Lizák: Magyarország 1956: kísérlet az események leírására”30 és Galicjan (Andrzej Kastory): „Kommunisták Magyarországon - 1945- 1956”31

Ilyen előzmények után érkezünk el a magyar forradalom 30. évforduló10