Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 9. szám - FINN KÖLTŐK VERSEI - Viljo Kajava: Fény; Reggel

VILJO KAJAVA Fény Renoir parkjaiban elakad a fény, arcokat cirógat az árnyas fák alatt. Noha a mozgó fény gyorsan megfogható villanásként, tudni, a csillanásból, a fény lényegéből, hogy nem tünékeny. A fény nem akad el sehol: a fény a mozdulatlan láng szelíd húga. Beszélek a zsenge nyírlevélhez; felel ­fülkagylóm meglegyintve. Csak mi vagyunk - két pillanat - az ébredő' reggelben. Beszélgetünk halkan, úgy, hogy ne hallja más: csupán mi ketten. Reggel 921

Next

/
Thumbnails
Contents