Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 8. szám - Kuntár Lajos: Vasi Szemle kontra Írott Kő
KUNTÁR LAJOS Vasi Szemle kontra írott Kő ADALÉK A VASI IRODALOM SZÁZADELEJI TÖRTÉNETÉHEZ A római Savaria romjaira települt Szombathely várossá fejlesztésében két személy alkotó ereje hagyta a legmaradandóbb nyomot: Szily János püspök a 18. századvégén, Éhen Gyula polgármester pedig az e századelején módosított nagyot a városképen. A lakosság összetételének megváltoztatásában szerepet játszó intézmények is nevesíthetők: az 1777-ben alapított püspökség és szemináriuma az egyházi, az 1793-ban létesített Királyi Lyceum, s utóda, a premontreiek főgimnáziuma, pedig a világi tanult férfiak számát sokszorozta meg a megyeszékhelyen. A humán- és a természettudomány művelői olyannyira híressé tették Szombathelyt, növelték meg rangját, hogy a pat- roiták, ugyan hivalkodóan, de nem minden alap nélkül emlegették a várost jnagyar Weimar”-ként. Az 1867-es kiegyezést követő kapitalizálódásnak köszönhetően Szombathely vasúti csomópont-jelleget, kiépült víz- és csatornahálózatot, szilárd burkolatú utakat, járdákat kapott. A nagyarányú munkálatok, különösen a számos közintézmény, jelentős számú ipari és pénzügyi szerv létesítésével együttjáró építkezések Dunántúl valamennyi városánál gyorsabb, és méreteiben nagyobb fejlődést eredményeztek. Az 1885-ben létesült Szépítő Egyesület eredményes munkájának is köszönhetően parkok, ligetek, fásított utcák, terek létesültek, rangos házak, paloták épültek, ami által a város annyira vonzóvá vált, hogy lakóinak száma az 1780. évi 1952-ről 1900-ra 29 595-re növekedett. A századfordulóra kialakult pezsgő gazdasági és szellemi élet, nemkülönben lakóinak szülőföldszeretete olyan városképet, nagyranéző optikát alakított ki, amelyen át a város öntudatos polgárai jiyugat királynőjé”- nek látták Szombathelyt. Az első magyarfoldi régészeti múzeum Szily püspök nagyarányú építkezése nyomán sok és érdekes rómaikori emlék került felszínre, ezeket és a környéken lelteket a püspök összegyűjtötte és palotájában, a Sala Terrenaban létrehozta hazánk első régészeti múzeumát. A leletek gyarapítása, feldolgozása sokak közreműködését igényelte, így jött létre 1872-ben a Vas megyei Régészeti Egylet, amelynek keretében sikerült * * Az okirat hiányzik, a Faludi Ferenc Irodalmi Társaság alapszabályában van rá utalás. Vas vármegyei egyesületi alapszabályok gyűjteménye. 23. doboz 18. sz. 884
