Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 8. szám - László Gyula: Farkas Jánosról
Rótt Anikó kislányfeje” (Rótt Nándor gyáros, Jánost tizennégy éves korában megtalálta Balatonlellén és felhozta Pestre taníttatni). Farkasné Görgey Ilona szavaiban megelevendik a fiatal, szenvedélyes, nagytehetségű szobrász indulása. Későbbi idejéről második felesége leveléből tudunk meg egyet s mást. A Művészeti Lexikon: Farkas János, szobrász: sz. 1920. január 14. Somogy sávolyban. Mint szobrásztehetség már 15 éves korában feltűnt, 1935-37, a budapesti Iparművészeti Iskolában, 1937-41, a Képzőművészeti Főiskolában Medgyessy Ferencnél és Sidló Ferencnél tanult. A Szárnyéi Társaság Tavaszi Szalonjában 1938., a Szilágyi Sándor szobrászati jutalmát, 1939. Kislány c. szobrával a Jelzálog Hitelbank szobrászati díját, 1940. Madonna c. szobrával a Szilágyi Sándor-díjat nyerte. Az 1939-40. tanévben a fővárostól alapított szobrászati ösztöndíjban részesült. 1941. római ösztöndíjat kapott, de a háború miatt egy hónap múlva vissza kellett jönnie. 1943. a költői Petőfi- szobrot mintázta. A felszabadulás után Zsennyén (Vas megye) élt. Fésülködő leány c. bronz, Női fej c. márvány és Sanyika c. gipsz-szobra a Szépművészeti Múzeumba került. Művei kiállításokon: Sz. T. Táv. Szál. 1938. ápr. (Ernst Múz.): Julika, gipsz. - 1939. ápr. (U. o.): Kislány, Sanyika, gipsz. - 1940. máj.-jun. (Alm.-Tel. E. Müint.): Madonna, márv. - M. Művészetért Kiáll. 1940. febr. (r. Mücs.): Babszem (leányfej), gipsz. -Főv, Képtár. 1941. (1939-40. évi új szerzem, kiáll.): Női fej (Horváth Anci), márv. - Szépműv. Múzeum. Kultuszminiszter vásárlásainak kiáll. 1938-1940.: Fésülködő lány, br.-1943: Női fej, gipsz. Farkas János művészete Ennek a fejezetnek kellene e kis tanulmány velejének lennie, ezzel szemben sajnos a legrövidebb lesz. Oka: nagyon kevés szobrát láthattam eredetiben. Igazi méltatására majd akkor kerülhet sor, ha művei kiállításán - legalábbis a hazánkban található művein - tanulmányozhatjuk szobrászi értékeit, annak a különlegesen árnyalt emberségnak sugárzását, amit látott művein szinte meghatottan észlelhettem. Azt mindenesetre meg kell állapítanunk, hogy egészen fiatalon már kiváló mesterek kezébe került. Simay Imre és Sidló Ferenc kiváló szobrászok és kiváló nevelők voltak. A természet átélt formavilágát követelték meg hallgatóiktól. Simay kis állatfigruáiban olyan monumentális felületeket summázott, amelyeket akár a kubizmus formalátása felé való nyitásnak tekinthetünk. Sidló Ferenc meg éppen akkoriban mintázta Szent Istvánját (Székesfehérvár), amelyben a természeti formák hű megfigyelésén túl monumentális hangulatot teremtett. A fiatal Farkas János tehát ebben a környezetben sajátos adottságainak megfelelő kemény képzést kapott. Egy életre szóló útmutatást szerzett meszeteri és múzeumlátogatásai közben. De, hogy többre vágyott ennél, mutatja, hogy milyen szívesen kereste Medgyessy Ferenc műtermét. Itt a valóság hűséges megfigyelésén alapuló kitalált formavilággal ismerkedhetett meg. Farkas János kiváló emberlátó, aki a formák egyszeri kapcsolódásában találja meg a jellem rajzát. Egyik szobra sem séma, nem általános emberi, hanem személy szerint éppen az, akit mintáz vagy farag. A Főiskolán akkortájban két fajta mintázás dívott, az egyik - a mély szobrászati - a nagy 871
