Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 8. szám - Bálint Tibor: Megemlékezés a nevekről
- Naftalin?- Esetleg...- Ha még nem döntött, álljon ki a sorból, és ne zavarja a munkát. Tűnjön el, nem hallotta?! Ekkor az eló'szobában nyüzsgölödés kezdődött, s az emberek közül jó néhányan, akik úgy érezték, hogy fölvett nevük nem pontos és részleteiben semmivel sem indokolható, ijedt bűntudattal húzódtak hátra, vagy hirtelen új neveket találtak ki, amelyekben valami káröröm lappangott.- Neve?- Koch Bacilus.- Neve?- Sebhedt Bujakór.- Neve?- Tizedes Tört.- Neve?- Gravitációs Tér.- Neve?- Canis Merda.- Neve?- Hulla Méreg.- Milyen hullaméreg?- Nem tudom.- Kadaverin?- Még mit nem!- Putrescein?- Szó sem lehet róla.- Akor álljon ki a sorból, és addig gondolkozzék a nevén, amíg dögszagú nem lesz!- Nem állok ki a sorból!- Álljon ki, mert ha nem...- Na bumm, és akkor mi lesz?- Az lesz, hogy név helyett egy csupasz számot kap, amit a szentek se törölnek majd le magáról!- Miféle számot?- Például 00 lesz a neve.- Hát akor teszek a számokra, te Pilátus kutyája! Legszívesebben beverném a pofádat! A fiatalember, aki a sor élén állt, most mélyen behajolt az ablak résébe; haja a tarkójára simult, és elől fürtökben lógott, akár a kuvaszoké: sovány farát hátradudorította:- Ha kifogásod van a nevem ellen, írd be az eredetit! - suttogta gyilkos szemvillanással. - Juliusz Cézár vagyok! Ekkor egy toprongyos férfi, aki a váróterem szögletében gubbasztott, egyetlen mozdulattal elsimította a ruháján szennyesen kifeslő bélést, fölugrott, és új öltönyében, csikorgó talpú cipőjében kisietett az udvarra. Sípjelére négytagú fegyveres őrség rohant elő.- Egy bandita a névcserélés gyakorlata és szelleme ellen lázit! - mondta a civil rendőr. 816
