Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 1. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Szentpéteri József: Az avar népesség továbbélése a 9-10. században
gorúan elhatárolt avar és magyar honfoglalás kori időrendtől, akkor lehetőség nyílik olyan helyi tárgytipológiai sorozatok kidolgozására (lokális tipokro- nológia), melyek elemei a helyben találtaknak a magyar honfoglalás előtti utolsó, illetve a 895-ben bejöttek első generációjának tárgyi emlékeit foglalják magukban. Ezek alapján (visszafelé tekintve) talán a 9. századi leletanyagot is a jelenleg elfogadottnál egyenletesebben lehet majd besorolni. A vörsi temetőben megfigyelhető - a többi lelőhelyhez képest - aránylag nagyszámú honfoglalás kori népesség egyértelműen a falusi lakosság vezető családjainak szintjét képviseli (köznépi vezetők). E temetkezési hely felhagyása összhangba hozható a történeti források eseményeivel: a központi akarattal szembeszegülő Koppány magyarjait (akiknek soraiban így feltehetően ott lehettek a somogyi terület őslakosai is) István király győzelme nyomán széttelepítették. Elképzelhető, hogy a politikailag már korábban megszűnt Avar Ka- ganátusnak a magyar honfoglalást megélt népessége ilyen és ehhez hasonló intézkedések miatt nem tudta megtartani tárgyi és szellemi hagyatékát, amely végül is beépült a magyarság azóta sokszorosan átalakult, ám máig megőrződött műveltségébe. A Kárpát-medence egyes régióiban (pl. a Kisalföldre Id. Tomka 1994) a magyarságra gyakorolt avar kulturális hatás arányainak megközelítően pontos bemutatása azonban még sokáig megoldatlan probléma marad. Ugyanúgy, ahogyan az ősmagyarság keleti hagyatékának, temetőinek, településeinek lokalizálása is mindmáig alapvető nehézségekbe ütközik (módszertani megközelítésben erről és egy új szemléletmód szükségességéről legújabban Bálint 1994). A délorosz steppe hatalmas területein a korabeli lelőhelyek sokaságából - az itt bemutatott temetők elenyésző számára emlékeztetve - szintén csak néhányat vagyunk képesek a magyarok elődeihez kapcsolni (Fodor 1994) - azt azonban, hogy elődeink ott éltek s haltak, ahol emlékeiket keressük, senki nem vitathatja. IRODALOM Bálint, Cs.: Die Archäologie der Steppe. Steppenvölker zwischen Volga und Donau vom 6. bis zum 10. Jahrhundert. Wien-Köln, 1989. Bálint Cs.: A 9. századi magyarság régészeti hagyatéka. In: Honfoglalás és régészet. Szerk, Kovács L., Budapest, 1994, 39-46. Bóna, I.: Ein Vierteljahrhundert Völkerwanderungszeitforschung in Ungarn (1945-1969). ActaArchHung 23 (1971) 265-336. Bóna I.: A népvándorlás kor és a korai középkor története Magyarországon. In: Magyarország története I. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Főszerk.: Székely György. Budapest, 1984, 265-373, 1586-1606. Bóna I.: Az Avar Birodalom végnapjai. Viták és új eredmények. In: Honfoglalás és régészet. Szerk. Kovács L., Budapest, 1994, 67-75. Fettich N.: Győr a népvándorláskorban. In: Győr története a XIII. század közepéig. Szerk.: Lovas E., Győr, 1943, 3-57. Fodor István: Leletek Magna Hungáriától Etelközig. In: Honfoglalás és régészet. Szerk. Kovács L., Budapest, 1994, 47-65. Garam, É.: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Tiszafüred. Cemeteries of the Avar Period (567-829) in Hungary Vol. 3. Eds. A. Kiss-É. Garam. Budapest, 1995. 82
