Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 5-6. szám - MELLÉKLET - Írottkő Stúdió
PRÓZA :xv „Köszönöm hívásodat, szégyenlem, hogy idáig nem szóltam hozzád. Bevallom, emberi gyengeségeim mellett féltem is egy kicsit, mert bár értem gondolataidat, de az enyémek sokkal bonyolultabbak és komplikáltabbak, ezekkel kell, hogy beérd. Nem tudlak bölcs tanácsokkal segíteni (akire csak szeretettel tudok gondolni), de talán ez érthető, hiszen csak most keresem saját üveghegyemet, és talán a sivatag széléig sem jutottam el." Ezeket mondtad, - sokat gondolkodtam azon, hogy az üveghegy létra és támaszkodás nélkül megmászható-e? Csak így érdemes? Ez ad igazi értéket? Az emberek között élsz, nem magányos lény vagy Eurido, el kell fogadnod a támaszkodást és támaszt kell nyújtanod másoknak. (Lehet, hogy nem úgy értettem, ahogyan te, kérlek, ha így lenne szólj.) Nem hiszem, hogy akár rád vagy rám jellemző lenne az elbizakodás. Én inkább legtöbbször önbizalomhiányban szenvedek, ennek legtöbbször megvannak a tőlem függő okai. A lemondás meg azt hiszem nekem még nehezebb, mint neked. Hogy érted azt: „a lemondásom nem őszinte", és azt „ki kell üresedni teljesen ahhoz, hogy lassan már megláthassuk az üveghegyet". Csak érzem, szólj, hogy ezek mögött a gondolatok mögött mi rej-lik. Talán jól vagy rosszul, ebben te erősíthesz meg. Egyszer beleszóltál a kagylóba, hogy szerénynek, egyszerűnek kell maradnunk, később pedig: „Aztán előfordulhat, hogy kettőnk közül egyikünk sem lehet igaz, egyszerű emberek maradunk." De hát mi a különbség az igaz és az egyszerű ember között. Van-e egyáltalán különbség? - szólj! Nekem az összeszedettséggel van a legnagyobb problémám. Ezen a hibámon csak nagy akaraterővel tudok változtatni, de ha ez nem sikerülne, tudom, soha nem válhatnék igazzá. Eddig tart az előző telefonom idézete. Biztosan folytatta volna, de ma már nem tudom, hogy hogyan. Hallgatásomnak szomorú oka van, édesapám február 12-én meghalt a zónában. Csak azt tudom mondani, nagyon szeress. Ne légy soha önző! Szeretetért nem lehet mindig elvárni a viszontszeretetet. Akik igazán szeretnek téged, ha nem is úgy érzed, magadban keresd a hibát. Eurido! Miért nem voltál ott a zónában az ünnepségen? Engem sem kerestél fel mostanában, pedig biztosan te is jársz a zónában. Remélem nem haragszol - szólj - amiért nem telefonálok gyakrabban? Mi van veled? Miért csak egyszer láttak a mentésnél. Mondták, fájtak a kezeid. Máshol ötről volt szó, láttak. (Az az egy nagyon megrendített, féltettelek.) Az ünnepség különben nem volt nagyon szép, nem sokat vesztettél. Eurido, miért nem szólsz? Mentettem én is egy hetet, meglepődtem magamtól. A zóna végleges lezárásáig egy hónapom van. Nincs időm, egyfolytában kint vagyok, nem tudom mi lesz, de félek, hogyha kicsúszom a határidőből, itt rekedek. Te hogy állsz a kötelező feladatokkal? Látogass meg - ekkor letette. Eurido föl-alá járkált a hűvös szobában, leheletével játszott, cigarettát vett a kezébe, de nem gyújtott rá. Mikor leült, az asztalról éppen lecsúszó poharat fogott fel, amikor szólt a telefon: Ősidők óta nem hallottam felőled semmit, igazából azt sem tudom már, hogy élsz-e még! Egész hónapban vártam, hogy felkeress, keress, hiszen - úgy emlékszem - ebben egyeztünk meg legutóbbi találkozásunkkor. Mindig meghagytam, hogy mit üzenek, mint mondjanak neked, ha olyankor jössz, amikor nem vagyok a zónában. Mert január 20-a óta általában a IV. ároknál mentek, hiszen jól tudod, mondtam jó előre. Álnok módon engem osztottak be 24 órás ügyeletre - köztük négy hétvégi, így meg sem tudlak keresni, amikor kifejezetten alkalmas lenne. Tudom, mikor tartod a gyűléseidet. Igazából készültem rá, hogy jössz, még az utolsó napokban is, gondoltam előtte, hogy biztos megjelensz. Sajnos azonban elrepült ez az egész hónap úgy, hogy nem jöttél. Remélem, hogy ez nem azért van, mert rosszul érzed magadat. Küldeni fogom a könyveket. Küldök néhány röntgen-felvételt is, arra kérlek azonban, hogy mielőtt felhasználod őket, feltétlenül távolítsd el, vágd le mindegyikről az írást, a halottak adatait tartalmazó részt. Azért is szívesen hívlak, mert - ezt nem mondtam még közben - márciusban és áprilisban a zóna nyitva lesz, a cselekmények szünetelnek. Ha
