Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 5-6. szám - Egyed Emese: Mindennapi (vers)
EGYED EMESE Mindennapi Segíts hát szívem, megneveztelek, kerék alá, tűzbe vetettelek, vízbe dobtalak, rádtapostam; hazug estéknek társa voltam, hazug éjszakák, napfelkelték zsibbadt tavaim megillették, szólásra bírták színe-vesztett ajkát elásott révületnek, beföldelt ládáját a szónak, elnémult ívét a mennyboltnak. No kishúgom, ha elborzadtál, ha más vizeknél várakoztál, ha szebb az írott szó a versnél, ha omló parthoz közeledtél, s ha ringató napunk ígéret nélkül a pusztulásba tévedt, megbízhatatlan hanghomályba, s mellünkre ült a volt homálya: az érzékeny hasznavehetetlen! Elet és halál hasznavehetetlen. A hallgatás is hasznavehetetlen: soha öledben, soha közeledben, s hadd sírjon az esetlen szó helyettem (elhagytál szívem, megneveztelek).
