Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 4. szám - Szonntág Gábor: Thomas Merton - Misztikus teológus és szemlélődő I.
minden kereszténynek is kötelessége. Úgy érezte, mintha a leghétköznapibb tevékenységét jutalmazták volna, hogy betartja a közlekedési rendszabályokat vagy kifizeti a számláit. Gondolatait mindenekelőtt a keresztényekhez intézte, akik a teremtő' Istenbe vetett hitük miatt természetes kötelességüknek kell érezzék, hogy őrizniük és védeniük kell Isten teremtését, a földet és minden életet, különösen az emberi életet. Úgy érezte, a keresztények lehetnek a nukleáris háború leghatékonyabb ellenzői, mert hitüknek az az alapja, hogy Isten megtestesült Jézus Krisztusban, aki úgy szerette a világot, hogy meghalni is képes volt érte. A kereszténynek kellene legjobban megértenie feladatát, hogy megőrizze az Isten által megszentelt emberi életet. Arra az igazságra próbálta ráébreszteni az embereket, hogy minden ember Krisztus, hogy a megtestesülésben a logosz magára öltötte az emberi természetet, amely mindenkiben azonos, és hogy Krisztus szeretetből halt meg minden emberért, hogy ezáltal minden emberben tovább élhessen. Ezért kötelességünk minden emberrel úgy bánni, mint magával Krisztussal, tiszteletben kell tartanunk az életét, mintha Krisztus élete lenne, jogait, mintha Krisztus jogai lennének. A nukleáris háborúról tett korai megállapításaiban Merton azt az érzést kelti, hogy e fegyverek használatát ellenző minden fellépést jótékonynak látott. Későbbi kijelentéseiben azonban néhány megközelítési módot elvetett, amelyek ugyan nem teljesen érdemtelenek, de a modern korban elégtelenek bizonyulnak. Egyik ilyen volt a konvencionális pacifizmus, amely hagyományos formájában a keresztény ember felfogásának függvénye, minden társadalmi orientációjával - nemcsak elégtelen, de néhány helyzetben talán még káros is lenne. Ugyanilyen következményekkel járna az egyoldalú leszerelésre való felhívás is. Betegesen vakmerő, éretlen és szimplicista gondolta lenne Amerikát arra kérni, semmisítse meg a fegyvereit, azt remélve, Oroszország hasonlóan cselekedne. Ez a megközelítés éppenséggel méginkább elkerülhetetlenné tenné a háborút, mivel az egyik országot így elég erősnek tűntetné fel, hogy az megtorlástól nem tartva megtámadja a másikat; egyúttal megszüntetné az amerikaiak biztonságérzetét, amelyet az elrettentés eszközeként felhalmozott nukleáris fegyverkészletek jelentenek. Egy ilyen javaslat rossz fényt vetne minden kísérletre, amelyet a béke elérése érdekében tesznek. Szintén elégtelen lenne pusztán lelki tanúságot tenni a nukleáris háborúval szemben, mondta a szerzetes, aki az életét a lelki tanúság mellett kötelezte el. Idősebb és bölcsebb fejjel már nem tartotta elégségesnek - az ember jövője fenyegetettségének komolysága miatt - a világot egyszerűen gonosznak proklamálni, ahogy ő maga is tette évekkel korábban. Többé nem lehet elég egyszerűen elvetni ezt a világot, az embert elhívni belőle, bűnbánatra indítani, de nem próbálni segíteni a problémák megoldásában. A keresztényeknek - e szerzetesekkel egyetemben - részt kell venniük a békemozgalmakban, nem elég visszavonulni és prédikálni. Hasonlóan elégtelen lenne továbbra is az igazságos háború hagyományos katolikus doktrináját hirdetni. Ez a tan - amely mindig szentesítette a honvédő háborúkat, ha megfelelő intézkedéseket tettek a fosztogatások és az ártatlan emberek halálának megelőzésére - hagyományos formájában teljesen értelmetlenné vált az új helyzetben. A nukleáris fegyverek olyannyira megvál498
