Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 3. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Pusztay János: Az uráli őshaza rekonstruálásának egy lehetséges nyelvészeti modellje
PUSZTAY JÁNOS Az uráli őshaza rekonstruálásának egy lehetséges nyelvészeti modellje 1. Néhány fogalom és hátterük 1.1. Az alapnyelv Alapnyelvnek hagyományosan azt az idiómát nevezik, amelyből egy nyelvcsalád nyelvei származnak, ill. amelyből egy nyelvcsalád nyelvei levezethetők. Az alapnyelv a nyelvtudomány szempontjából írásos emlékekkel nem rendelkező, pusztán rekonstukciók révén megalkotott hipotetikus posztulátum, amelyet azonban nem szabad azonosnak tekinteni az egykor valóságosan használt, létező, ám az utókor számára a maga valóságában megismer- hetetlen nyelvvel. Minél távolabb hatolunk vissza az időben, annál valószínűbb, hogy az alapnyelvet csupán rekonstruálni lehet. (Vannak ugyanakkor ún. közbülső alapnyelvek, amelyek egy nyelvcsalád egy-egy nyelvcsoportjának kiinduló pontjai. Ilyen pl. az indoeurópai nyelvcsaládon belül a szláv nyelvek vagy a neolatin nyelvek csoportja; ezen csoportok közbülső alapnyelvéről, az ősszlávról vagy a latinról, ill. a vulgáris latinról kielégítő mértékben állnak rendelkezésre adatok). A rekonstruált alapnyelv a történeti-összehasonlító nyelvészet, valamint a rekonstrukciós vizsgálatba bevont egyéb nyelvtudományi eljárások, pl. a konvergencia-elmélet, a kontaktus-elmélet, az areális nyelvészet, az univer- zálé-kutatás mindenkori eredményeinek szintézise. Ezzel magyarázható, hogy az alapnyelvi rekontrukciók időről-időre változnak. A történeti-összehasonlító nyelvészet által feltételezett alapnyelv, az általános nyelvfejlődésnek egy viszonylag kései szakaszát képviseli. Az uráli, indoeurópai nyelvészetben kialakult vélemény szerint e két alapnyelv mintegy hatezer évvel ezelőtt bomlott fel. Az alapnyelvi kor kezdetéről semmilyen ismeretanyaggal nem rendelkezünk, csupán feltevéseink, lehetnek. (Az uráli alapnyelvi kor kezdetét LÁSZLÓ Gyula pl. az i. e. 8-10 000 évre teszi.) Az emberi nyelv fejlődésének antropológiai, valamint az észak-eurázsiai nyelvi övezet (ÉNYÖV) régészeti áttekintése alapján megállapíthatjuk, hogy az ún. alapnyelv(ek)nek előtörténetük is van, amely hosszabb, mint az utóéletük. Az alapnyelv néhány további jellemző vonása: 410
