Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 1. szám - 1956 EMLÉKEZETE - Fábián László: Lengyel költők a magyar októberről
FÁBIÁN LÁSZLÓ Lengyel költők a magyar októberről EGY BECSES ANTOLÓGIÁRÓL írni egy könyv második kiadásáról talán nem a legizgalmasabb vállalkozás. Vannak azonban kivételes helyzetek, amelyek indokolják az ilyesmit. Teszem azt, hogy 1996 ó'szén már forradalmunk negyvenedik évfordulóját ünnepeltük, és hogy ebból az alkalomból a londoni székhelyű Polska Fundacjy Kultúrálná kibővítve adta ki Gömöri György gyűjteményét - Polscy poeci o wegierskim pazdzierniku címmel. A második kiadáshoz írott előszavában az összeállító beszámol arról, hogy négy újabb verset illesztett a kötetbe, és az egyik versnek pedig a teljes fordítását adja. Megemlíti, hogy más lengyel verseket is ismer a magyar eseményekkel kapcsolatban, azokat viszont nem óhajtotta ebben a kiadványban közzétenni. Mármost ha ennek a könyvnek mindössze annyi értéke lenne, hogy megfelel egy aktualitásnak, azaz: különleges visszhangja a magyar eseményeknek, akkor is figyelemre méltó vállalkozásnak kellene tekintenünk; bizonyos értelemben kordokumentumnak. Olyan dokumentumnak, amelyet hozzáférhetővé kell tenni az adott időszakkal foglalkozó történészek számára, de az egyszerű érdeklődő számára is. Ennél azonban mindenképpen többről van szó; a lengyel költészet élvonala visszhangozza itt a magyar október dicsőségét és tragikumát, a két nép történelmének gyakori összekapcsolódását az idők során vagy éppen a sorsközösséget. Szeretném kertelés nélkül megfogalmazni: ihletett, művészileg kidolgozott, igényes és jelentős versekben. Több ez, mint szimpátia; inkább a szabadság egyetemességének tudata, öröm a szovjet imperializmus megroppanása láttán, aggodalom és félelemérzet a tápászkodó reakciótól. Attól, amit esetleg majd úgy titulálnak, hogy testvéri segítségnyújtás. Mintha a rab testvére lehetne a rabtartónak. Mintha a farkas odaengedné a bárányt a forrásvízhez. Nem véletlen a lengyel érdeklődés, miképpen erre Gömöri is utal az első kiadás előszavában: .Lengyelország lehetett volna Magyarország helyében is, és csak a megfelelő személyiségek és a kedvező körülmények szerencsés kombinációja mentette meg Varsót Budapest tragikus sorsától. A lengyel költők minden más ország költőinél élénkebben reagáltak a magyar forradalomra és következményeire.” Hadd tegyem nyomban hozzá: és a lengyel költők évtizedeken keresztül őrizték lelkűkben a tiszteletet és a rokonszenvet a 3
