Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 3. szám - N. Sz. Trubeckoj: Az összeurázsiai nacionalizmus
elmélyíti az egyes területek közötti nemzetiségi ellentéteket, a helyi értelmiségben féltékeny gyanakvást ébreszt a „betolakodó elemek” konkurrenciájával szemben és azt a vágyat, hogy saját helyzetét mind jobban megszilárdítsa. Ugyanakkor az osztályjellegű válaszfalak a Szovjetunió egyes népein belül erősen kopnak, az osztályellentétek pedig fokozatosan elhalványulnak. Mindez a lehető' legeló'nyösebb feltételeket teremti meg a Szovjetunió egyes népei számára, hogy szeparatista elhajlásokkal terhes nacionalizmus bontakozzék ki bennük. Ezzel szemben a proletárdiktatúra eszméje erőtlennek bizonyul. A hatalomhoz jutó proletariátusnak, úgy látszik, megvannak azok a nacionalista ösztönei, ráadásul néha meglepően nagy mértékben, amelyeknek pedig a kommunista doktrína értelmében a jelenlegi proletariátusból hiányozniuk kellene. És a hatalomhoz jutó proletariátust másfelől mintha sokkal kevésbé kavarnák fel a világ proletariátusának érdekei, mintsem a kommunista doktrína feltételezi. Ily módon a proletárdiktatúra eszméje, a proletár-szolidaritás tudata és az osztálygyűlölet élesztgetése hatástalan fegyvernek bizonyul Szovjetunió népei nemzeti és szeparatista törekvéseinek fejlődésével szemben. IV. A hajdani Orosz Birodalom egyes részei állami egyesítésének alapelvéről szóló kérdés jelenlegi megoldása logikusan következik a marxista tanításból, amely az állam osztályjellegét hirdeti és megvetéssel nyilatkozik az államiság nemzeti szubsztrátumáról. De azt is be kell ismerni, hogy e tanítás hívei számára nem marad más, mint az egy nemzet uralmának eszméjét fólcserélni az egy osztály diktatúrájának eszméjére, vagyis az államiság nemzeti szub- sztrátumát osztályszubsztrátumra cserélni. E cseréből pedig az összes többi változás magától következik. Ily módon a kommunisták még mindig sokkal helyesebben és következetesebben gondolkodnak, mint a demokraták, akik az orosz államiság egységes nemzeti szubsztrátumát tagadják, és az osztálydiktatúra nélküli széles területi autonómia vagy föderáció mellett foglalnak állást, miközben nem értik, hogy egy egységes állam létezése ilyen körülmények között elképzelhetetlen. Annak érdekében, hogy az egykori Orosz Birodalom egyes részei továbbra is egyetlen állam részeiként létezzenek, feltétlen szükség van az államiság egységes szubsztrátumának létére. Ez a szubsztrátum lehet nemzeti (etnikai) avagy osztályjellegű. Mindazonáltal az osztályszubsztrátum, mint az előbbiekben láthattuk, csak időlegesen képes egyesíteni a hajdani Orosz Birodalom egyes részeit. A szilárd és állandó egység következésképpen csak az etnikai (nemzeti) szubsztrátum jelenléte esetén lehetséges. Ez a forradalomig az orosz nép volt. Most azonban, mint az eddigiekben kimutattuk, nem lehet visszatérni egy olyan helyzethez, amelyben az orosz nép volt a teljes állami terület egyetlen birtokosa. Az is világos, hogy egyetlen másik, e területen élő nép sem képes az egész állami terület egyetlen birtokosának ilyen szerepét betölteni. Következésképp annak az államnak, amelyet korábban Orosz Birodalomnak hívtak, most pedig Szovjetuniónak neveznek, nemzeti szubsztrátuma csak az e területet benépesítő népek összessége lehet, amelyet különleges sok368
