Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 3. szám - Wiktor Woroszylski: Új pánmongolizmus?
alapokat is igénylő, nyíltan ideológiai mozgalmára is vonatkozik. A csoportot emigránsok alapították 1921-ben, vezetőjük Nyikolaj Trubeckoj herceg, a kiváló nyelvész, többek között az I. R. betűkkel szignált terjedelmes értekezés, a Dzsingisz kán öröksége. Oroszország története nem nyugat, hanem kelet felől nézve c. mű szerzője. E műben kifejtett nézetei szerint a Csendes-óceántól a Duna-deltáig terjedő óriási terület sajátos földrajzi, éghajlati, antropológiai és gazdasági egység. E térség központja a sztyepp, északról a tundra és az erdők, délről pedig a hegységek határolják. Trubeckoj javasolja, hogy a szóban forgó térséget válasszák el a tulajdonképpeni Európától és Ázsiától és Eurázsia néven önálló földrésznek ismerjék el. Eurázsia „természetéből adódóan arra van predesztinálva, hogy egységes államot alkosson”; „Eurázsia egyesítése kezdettől fogva történelmi szükségszerűség volt”; évszázadokkal ezelőtt Dzsingisz kán „e történelmi küldetés megvalósítójaként lépett fel, egy értékes történelmi államalakulat építője és szervezője volt”; az idő múltával az eurázsiai egység tudatát valami mégis megzavarta; de „az Orosz Birodalom ösztönösen is arra törekedett és ma is arra törekedik, hogy a felbomlott egységet helyreállítsa, ezért Dzsingisz kán örökösének, történelmi műve folytatójának tekintendő”. Ha innen nézzük Oroszország történetét, a mongol uralom nem mélypont, hiszen akkor ment végbe az az „alapvető történelmi folyamat”, amelyben „a tatár államiság elfogadta az orosz életet, alkalmazkodott a körülményeihez”. A tatár állameszme, bár idegen, „nagy eszme volt”, asszimilálni kellett, össze kellett kötni Bizánccal és a pravoszláv vallással - ezt is ebben a korban végezték el. A moszkvai hercegek kezdetben szinte csak kollaboránsok, az Arany Horda egyik provinciájának a helytartói voltak, aztán fokozatosan átvették a hatalmat a provincián és azon kívül is. Trubeckoj nem a „tatár iga alól való szabadulást”, Oroszország és a Horda különválását tartja a döntő történelmi pillanatnak, hanem azt, amikor „Moszkva a Horda egykori területeinek jelentős részére kiterjeszti hatalmát, más szóval: a kánt felváltja a moszkvai cár, a kán főhadiszállása Moszkvába kerül. Ez Rettenetes Iván uralkodása idején, Kazany, Asztrahany és Szibéria legyőzése után történt”. Az orosz állami-ideológiai rendszer azért kerekedhetett a mongol fölé, mert belső vallási kötöttségei erősebbek voltak (nem vehette fel vele a versenyt Dzsingisz kán ,formátlan sámánizmusa”); új veszedelmekkel fenyegetett azonban az európai haditechnika átvételének kényszere (erre a katolikus Lengyelország és Svédország ellenében volt szükség). I. Péter ..nagy árat fizetett a külső hatalomért, Oroszország kulturálisan és szellemileg Európa rabszolgája lett”. Az orosz történelem folytatása: végzetes európaiasodás, szétszakadnak a lelki és a társadalmi kötelékek, elveszti arculatát a birodalom, az elidegenedés keserves érzete forradalomba torkollik. A kommunizmus is az Oroszországtól idegen istentelen európai civilizáció terméke. De - jegyzi meg reménykedve Trubeckoj, és lehet, hogy nekünk jelen esetben épp ez a megjegyzés és ez a reménykedés a legérdekesebb - „épp most... ölt alakot, kifejezőbben, mint bármikor, az ősi, nem európai nemzeti arculat, a félig ázsiai Oroszország-Eurázsia. Hagyjuk az internacionalista, nemzetietlen díszleteket, a felszín alatt már körvonalazódik... az igazi Oroszország, a történeti Oroszország, az ősi... valódi Oroszország-Eurázsia, Dzsingisz kán nagy művének örököse. A különböző turáni népek, a tatárok, kirgizek, baskírok, csuvasok, jakutok, burjátok, mongolok nyelvét most ismerték el hivatalos 344
