Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 2. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Vékony Gábor: A magyar etnogenezis szakaszai I.
fel: az eredetit vagy származásit”, valamint a török és a szláv hatás időszakát. „Az eredeti vagy származási időszak a rokonok közt folyván el, megmondjuk itt, melyek a rokonok? Azok a finnek, úgymint: a tulajdonképpeni finnek vagy szuomelánok, az esztek, karjalaiak, vatjak, vepszek, és livek, melyek egy szoros egységet, a fmnséget, teszik; továbbá az ugorok, úgymint: a permiek, szírjének, votják ok; a uogwZok, osztják ok; a cseremiszek, mordvine k. Ezek nem tesznek olyan szoros egységet, mint a finnek; emezekéinél tehát nagyobbak voltak külső viszontagságaik. Végre a lappok, kik nyelve mintegy közepeit van a finnek és ugorok közt, s némely alakjaival legközelebb vág a magyarhoz.” A rokonsági kapcsolatokat illetően ma Hunfalvyétől eltérő képet rajzolunk, mint ahogy a magyar etnogenézis szakaszait illetően őt követően Munkácsi Bernát is más vázlatot adott. (Ethn. VI. 1895. 139): „1. Ősi árja (iráni) érintkezés, mely az összes finn-ugor népek vonalára kiterjed ... régibb a Kr. e. III. századnál. 2. Egy későbbi iráni (valószínűleg alán) érintkezés ... Időpontja a népvándorlás előtti kor. 3. Régi török-ugor érintkezés a népvándorlás kora előtt való időszakból. 4. Mongol (valószínűleg hunn, szabir) érintkezés ... a népvándorlás korszakának kezdetén. 5. Bolgár és kozár érintkezés az V-IX. századokban, melynek nyelvi maradványait a csuvas hangalakulat jellemzi ... 6. Ugyané korszakban egy másnemű törökség (kun, vagy besenyő) érintkezése (a magyarokkal) ...” Munkácsi későbbi munkáiban többször is foglalkozott ezekkel a nyelvi kapcsolatokkal, mi több, századeleji dolgozataiban még Kaukázus vidéki asszír hatást is föltételezett, s a szláv kapcsolatokat, legalábbis azok kezdetét Kelet-Európába kísérelte helyezni. Igazában azonban a korai, természetes tévedésektől eltekintve a későbbi kutatás minden vázlata (a magyar etnogenézis legősibb korszakától eltekintve) Munkácsira vezethető vissza. Elsősorban Gombocz Zoltánt kell említenünk, aki az alán és a bolgár-török kapcsolatok pontosabb megítéléséhez, eme érintkezések kronológiájához (a legújabb munkákkal szemben is értékállóan) a legjelentősebb adatokkal szolgált. Némi túlzással azt is mondhatnánk: rendberakta Munkácsi (s persze mások) adatait. Gombocz és mások (a korai időszakot tekintve főként Hajdú Péter) munkássága alapján a magyar etnogenézis szakaszai a következők: I. Előmagyar kor: a magyarság más finnugor népekkel való együttélésének korszaka (szoros értelemben helyesebb magyarság előtti korszakról beszélni). I. 1. Uráli kor: a finnugor és szamojéd népek együttélésének kora, az i. e. 5-4. évezredig. I. 2. Finnugor kor: a finnugor népek együttélésének időszaka, az i. e. 3. évezred végéig. I. 3. Ugor kor: az obi-ugorok és a magyarok elődei együttélésének kora, i. e. 500-ig. II. Ősmagyar kor: a magyarság önálló életének kora a honfoglalásig. II. 1. Korai ősmagyar kor: a török népekkel való érintkezés előtti korszak, az i. sz. 5. század közepéig, végéig. II. 2. Kései ősmagyar kor: a török népekkel való érintkezés kora a magyar 263
