Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 2. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Vékony Gábor: A magyar etnogenezis szakaszai I.
VÉKONY GÁBOR A magyar etnogenézis szakaszai I. Munkácsi Bernát és Emil Setälä emlékének Az etnogenézis adott etnosz, nép eredete, származása. Az etnoszt, a népet a közös eredet (illetve annak tudata), nyelv és a közös kulturális hagyomány határozza meg, illetőleg azt az embercsoportot, amelyet etnoszként különítünk el, eme jellemzők alapján határozhatjuk meg. Etnogenezis helyett magyarul népszármazást mondhatnánk, mivel azonban a nép, mint olyan, történelmi képződmény, ehelyett gyakrabban néppéválást szoktunk mondani. Az etnosznak persze vannak ennél részletezőbb meghatározásai is, nem lesz azonban érdektelen, ha ezek helyett régebbre tekintünk, az etnosz meghatározásának antik és későantik változataira. A görög-perzsa háborúk alatt, a Kr. e. V. század elején az athéniek a következőképpen jellemzik a görögséghez, a hellénekhez való tartozásukat: „... vérrokonok vagyunk a többi hellénekkel, azonos a nyelvünk, közösek isteneink templomai és ünnepi áldozatai, azonosak erkölcseink és szokásaink ...” (Hér. VIII, 144). Kr. u. 98-ban Tacitus az azonos nyelv, szokások és intézmények (sermo, instituta, mores) alapján beszél két, egyébként más nevet viselő nép azonosságáról (Tac. Germ. 28), más esetben a nyelv, életmód és a falvak, háztartások azonossága, a berendezkedés sem elég számára, hogy egy népcsoportot a másikhoz kapcsoljon (Tac. Germ. 46). 558/559-ben Szandilkhosz utigur fejedelem népe testvérének mondja a kutrigurokat, „kik nemcsak ugyanazt a nyelvet beszélik s viseletűk, ruházatuk, életmódjuk is ugyanolyan, mint a mienk, hanem vérrokonaink is, bár más fejedelmeknek engedelmeskednek” (Men. fr. 1). A III. század végén a kínai Ch’en Shou annak alapján állítja a mai Mandzsúria és Eszak-Korea (Kao-li) lakóinak azonos néphez tartozását, hogy közös a nyelvük, törvényeik és szokásaik, noha ruházatuk különbözik. A Kao-li a Fu-yü néptől szakadt el, ezért nyelvük ugyanaz, kinézetükben és ruházatukban azonban különböznek. A kínaiak egyébként a határaikon kívül élő barbár népek és országok hasonlóságának és különbségének jellemzésére ennél több adatot használtak: föld és éghajlat, helyi termékek, lakás, berendezkedés, ruházat, ételek és italok, város, szokások, törvények, nyelv, az emberek kinézete. Ugyanezeknek a jellemzőknek a felhasználását megtaláljuk a nyugati antik irodalomban is. A fentiekből is világos, hogy az etnosz meghatározása, pontos elkülönítése még a kortárs szemlélő számára is körülményes lehet - ilyen vonatkozású, akár jelenkori példákat, számosat idézhetnénk. Még nehezebb egy adott et260
