Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 2. szám - Karátson Endre: Epedő

- Haha- teszi hozzá Nicolae, s jókedve kuncogást vált ki Kazimierából.- Hehe, hihi, höhö - tör ki az egész csoportból, s nehéz nem felfognom, hogy az én tájékozatlanságomon derülnek.

Leszek azt állítja, elózó' este az asszuáni szállodában ő is találkozott vele. Éppen az étterem sakálszagú klozettjéből lépett ki gombolkozva, mikor a lavór felől rátört a piláfgnóm és hehezetesen kurrogva tartotta elé puha tenyerét.- Szerencsére Leszek induláskor beszerzett egy kötegrevalót a huszonöt piaszteresből - jegyzi meg Konstancja, Leszek élettársa.- Én nem mertem vécére menni a repülőn, mert Waclaw szerint az egyik steward bebújt oda kéregetni, - kacsint egyet Mahuléna. Mire Tudor kettőt kacsint:- Lemaradtam kicsit a csoporttól az abu-szimbeli nagytemplom pro- naoszában. Fáklyalángnál bámultam a nyolc II. Ramszesz ábrázatára faragott Ozirisz oszlopot. Egyszercsak mind a nyolc tartotta felém kőkezét. Nálam pedig csak hét huszonötös volt. Majd becsináltam a rémülettől.

Majd becsinál mindenki a röhögéstől. Én is. Ragadós a derültség hajónkon. Gyorsan összeszoktunk, mint, egy nagy család. Bizonyos szempontból nem is meglepő. Már az első névsorolvasáskor kiderült, hogy sokan nemcsak társasutazók, hanem szegról-végről rokonok. Tudor elsőfokon unokatestvére Radu- nak, Floricának és Priculának, másodfokon Aladárnak, Ábelnek és Kingának, harmadfokon Kunigundának, Marysának, Bohumilának, Frantiseknek és Ondrejnek, negyedfokon Tadeusznak, Pawelnek, Krzysztofnak, Mieczys- lawnak, Jalunak, Teofilnak, Tytusnak, Ignacynak, Juliusznak, Ygmuntnak és Cypriannak, valamint Jagienkának, Elzbietanak, Wieslawának és Danusiá- nak, akik ugyanezeken és még magasabb fokon szintén unokatestvérei Gheor- giunak, Cézárnak, Ionnak, Mihainak, Eusebiunak, Vasilénak, Petrunak, Laurentjunak, Constantáinak, Titunak, Ninának, Anának, Sandának, Sofiá- nak, Lídiának, Irinának, Veronicának, Floricának, Priculának, Kamiinak, Petmek, Karelnek, Ladislavnak, Smilnek, Václavnak, Prokopnak, Miro- slavnak, Matejnek, Vilémnek, Jirinek, Jarmilának, Ruenának, Milenának, Marinkának, Helénának, Barbarának, Bozenának, Alenának, Ludmillának, akik Zbigniew, Stanislaw, Jerzy, Jan, Jaroslaw, Tymoteusz, Miron, Witold és Czeslaw révén oldalági kapcsolatban állnak Agneskával, Zoskával, Telimen- nel, Hedwigával, Natáliával és Heniával. Sokan emlegettek egy közös ősnagynénit, bizonyos Maya névre hallgatót.

Nemigen hederítettem e túl gyorsan kibontott szálakra. Nem tartottam őket szükségesnek: nekem szükségem II. Ramszeszre volt. És hiszem, hogy még most is van. De be kell látnom, ha ő nincs velem, a csoport közrefog. Velük röhögni arra is jó, hogy ne rajtam röhögjenek. Én nem mondtam nekik semmit. A portás viszont mondhatott. Mondhatnám persze azt is, hogy az orvosra vártam. Nem is hazudnék. Jobb mégis derültséggel előzni meg a faggatózást. Olyan ércesen, ütemesen csap ki belőlünk a jókedv, mintha súlyos láncokat csörgetnénk. Rázkódik tőle a hajó is, örvényeket kever a nyomában kétfelé futó hullámokba. Az acéloskék Nílus rendellenes mozgása meglódítja a magukat lecsurgó fatörzsnek álcázó krokodilokat, a magukról szájtátva megfelejtkező vízilovakat, és idegesen magasba rebbenti a maguknak szent hivatást tulajdonító Íbiszeket. Visszaszáll sok őrmadár eukaliptusz ligetébe, s a csupaszra csipdesett, legazolt ágak és fészkek egymásba nőtt hálózatából

219