Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 2. szám - Kiss Anna: A gólyák az angyalokkal repülnek (játék)

(A megkísértés) (ablakcsörömpölés, a Kabátok mind elő, mindent összefújnak vö­rös festékkel, vissza a fedezékükbe. F. párja már piros ruhában, vizeskannával be, egy Kabát nyíl­tan gusztálja, szétköpködi a napra­forgómagot, majd ráérősen a töb­biek után. F. párja megijed, vissza­szalad, s a plébánosba ütközik) F. PÁRJA Jaj. PLÉBÁNOS Jaj bizony, ha kővel dobjátok be az ablakot, alighogy elbújt a hold, s a lepke szövi magára sorsát! Mindig így kezdődik a baj! Kővel! F. PÁRJA De én... csak... vizért... (szél támad, él, a plébános eldobja a követ, a Sátánba ütközik) PLÉBÁNOS Menj el innét! SÁTÁN El? Én? Te akarsz menni? Te nem találsz a régi magadra. (tükröt tart elé) Nézz bele! Vakít-e még a másod, mint kispap korodban? GYEREKEK (csak a hangjuk) „Ti vagytok a világ világossága...” SÁTÁN Nézz bele! PLÉBÁNOS (hárítja) Délben kiálltam az almafák alá, és hagytam, hogy a szél mindent átfújjon rajtam. A Létben álltam ott, a Lét nagy csöndjében, magam voltam a tükör. És ez egy véres történet, Sátán. A Látszat Angyalát, a régi magamat is megöltem. Véres történet. (felnyitja a bibliát, de elnéz fölötte) GYEREKEK (ugyanúgy) „Ti vagytok a földnek sói...” (a Sátán fóldhözcsapja a tükröt) (egyik legénye mászkál a díszlet lé­cei közt, csajkák zuhannak ki mö- güle, rengeteg, dobálja vissza őket. A többi Kabát is készül valamire, 175

Next

/
Thumbnails
Contents