Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 2. szám - Kiss Anna: A gólyák az angyalokkal repülnek (játék)
I. (A teremtés) (hajnal. A kálváriákéi'észt, oldalt nők sötét csoportja. A plébános be kis bőrönddel, szakadt, fekete ernyővel) PLÉBÁNOS Nem nehéz most eltévedni, Uram. Ki fosztogat se tudja, melyik utat válassza. A hajnal szörnyű, mint Teremtéskor. NŐK „..ne aludj, Szűz Már’ja, hétfájdalmú felség!...” PLÉBÁNOS Hol találom meg a tanítót? (csak megbámulják, áthúzza kezét arcuk előtt) NŐK „...szent fiadra kérünk, közel a sötét még!...” PLÉBÁNOS Mint a kísértetek. Jaj, Uram, élünk mi még? (a nők visszahúzódnak) (leül a kálváriakereszt alá, kivesz a bőröndből egy díszesebb, becsben tartott kis könyvet. A történetben szerepet kap. Előveszi a nagy bibliát is lapoz benne) ß ló'n egy napon, hogy eljövének az Isten fiai... és eljőve a Sátán is. És mondá az Úr a Sátánnak: honnét jössz? És felele a Sátán: körbejártam, át meg átjártam a földet.” (rövid jelenés: a Sátán árnyéka. Majd ő maga a színre, hosszú oldalpillantás egymásra) „És kó' kövön nem maradhattak, ország ország ellen támadt, faj faj ellen... Nyomorúságnak kezdetei ezek, törvényszékeknek adnak át titeket és gyülekezetekben vernek meg titeket, és helytartók, királyok elé állítanak érettem.” „Mert azok a napok olyan nyomorúságnak kezdetei lesznek, amilyen a világ kezdete óta... mindeddig nem volt...! ... és mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van Ő az ajtó előtt...!” (felemelkedve ültéből) „És semmi nem ér semmit, csak a szeretet által munkálkodó hit!” (világos lett) 166
