Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 11-12. szám - MELLÉKLET - Írottkő Stúdió
A szerelem, két női mell és egy fenék Egy lassú szám szól és te arra gondolsz/ , hogy pár éve erre a számra még két női mell és egy fenék ringatott el abban a hitben, hogy a szerelemnél, a szerelemnél nagyobb kincs nincsen. A lassú szám szól, de a lány már nincsen, a szerelemnél, a szerelemnél nagyobb kincs nincsen. Keresed, körbe rohanod a helyet, vannak mások, de ő nincs és hiányzik az a biztonság amit a két női mell és egy fenék nyújtott egykoron és elringatott abban a hitben, hogy a szerelemnél, a szerelemnél nagyobb kincs nincsen. Ahogy a hím meg a nőstény körbetáncolják egymást és az ösztön a lélekbe vág, érzed, hogy szükséged lenne a lányra, de ő nincs, csak valaki más. Aki bírja ne is nézze, ne szabja le magáról a ruhát, de te nem bírod, mert ez a szám is, meg az a sok sokk minden más, az emlékek amik előjöttek a számtól, micsoda kegyetlen csapás. Na végre megjött, de nem az akit vártál, nem az a lány, mert ő már nem jön soha, soha, soha talán. Jó most bárki, akihez egy kicsit hozzá lehet bújni, - * tudod az ólmeleg, - nekem szükségem van rá, hogy újra higgyem: a szerelemnél, a szerelemnél nagyobb kincs nincsen. Na gyere, szabjuk le a ruhánk!
