Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 11-12. szám - Millecentenáriumi mellékletünk - Vékony Gábor: A Kárpát-medence népi-politikai viszonyai a IX. században
IX. századi (IX. század előtti) magyar helynevek, földrajzi nevek a Kárpát-medencében 1. Kesztölc Eltűnt helység Tolna megye délkeleti részén: Kesztölc völgy (Alsónána), Kesztölczi széked (Decs), Kesztőczi ér (Alsónyék). (Ma Kesztóc határnevek ugyanitt és Várdomb határában.) 1055: castelic, kastelic. 1240: Kastelch. 1282: Keztelch, 1381: Keszteulch, 1470: Kezthewlcz stb. Eredete: szí. kastelbcb 2. Kesztölc A Komárom-Esztergom megyei Kesztölc. 1075/+1124/+1217: Kestelci, 1169/1520 k.: Kezthelch, 1290 k.: Kestelz, 1294: Keztelch, 1304: Kezteulch stb. Eredete: szí. kastelbcb 3. Keszthely 1247: Keztel ... 1409: Kezthel, 1427: Keztel, Kezthel stb. Eredete: szí. kastelb 4. Nagykosztolány (Szlovákia) 1 i 13: Custolen, 1209: Cazteilan, 1216: Costulan, +1244: Keztelen, 1274: Kezthelen, 1297: Keztelen, 1300: Kescelen, 1353: Kezthelen stb. A Keztelen stb. neveket, illetve helységet némelyeknél külön szokás választani Nagykosztolány régi neveitől, az 1209-es Cazteilan és az 1216-os Costulan a Szentgyörgyiek ősének, Sebes comesnek egyazon birtoka lehet csak (feltéve, hogy nem tesszük fel Karácsonyival, hogy az 1209-es birtok eltűnt helység). A helyrajzi adatok ugyanarra a területre utalnak, így nem kell Keztelent „ma e néven ismeretlen helységnek” tartani, mint Kniezsa teszi. Vagyis ebben az esetben kettős névhagyományozással van dolgunk, szí. kasteljane, m. kasztelyan, kesztelen, kesztelyén; szí. kostoljane, m. kosztolan, kosztolány. A „várnépek” területéről megőrzött első név a magyarban régibb átvétel. 5. Garam (folyó) 1075/+1124/+1217: Gran, 1157-58: Grana, 1209: Gron, Goron, 1279: Garana stb. Melich János a magyar nevet egyenesen a germánból - az ófelnémetből származtatja (Melich J. 1925. 24-25, 336), Kniezsa István ezzel szemben szlovák közvetítést feltételez (Kniezsa I. 1938. 356), Kiss Lajos szerint pedig a „magyarba egy szláv Gron került át” (Kiss L. 1994. 3). A korai feljegyzések ebben az esetben Melich mellett szólnak, legalábbis annyiban, hogy a magyarba került alak Gran- volt és nem Gron-. 6. Nyitra (folyó és helység) +824-827/977 k.: Nitrauensis ecclesie, 7871: Nitrava, Nitraua, 880: ecclesie Ni- trensis, 1075/+1124/+1217: Nitra, 1109: Nitra, 1111, 1113: Nitria, stb A 977 k. adat Pilgrim passaui püspök hamisítványából származik, de problematikus a 7871 is. A Conversioban, a salzburgi vitairatban ugyanis ez egy eredeti széljegyzetből került a szövegbe, ennek a szövegrésznek viszont XII. század előtti lejegyzése nincs. A IX. századra tehát csak a 880: Nitra adat biztos. A Nitria változat latinosítás, az 1109: Nitra pedig cseh adat. Melich 1319
