Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 11-12. szám - Nyikolaj Trubeckoj: Dzsingisz kán hagyatéka
csak akkor életképes, ha eleget tesz a feladatoknak, melyekre földrajzi adottságai predesztinálják. A Kijevi Rusz e földrajzi jellegű feladata az lett volna, hogy lebonyolítsa az árucserét a Balti- és a Fekete-tenger között; a fentebb tárgyalt okokból e feladatát nem teljesíthette, ezért a Kijevi Rusz élet- képtelen volt, és minden életképtelen szervezetnek fel kell bomlania. A Kijevi Ruszhoz tartozó folyómenti városoknak és fejedelemségeknek valóban nem maradt más útjuk, csak a „szeparatizmus” és az egymás elleni hadakozás. Nem érezhették magukat egyetlen állam részének, mert az egész állam képtelen volt arra, hogy eleget tegyen gazdasági-földrajzi rendeltetésének, minek következtében értelmetlenné vált. Világos hát, hogy nemcsak ténylegesen nem a Kijevi Ruszból alakult ki a mai Oroszország, de nem is alakulhatott ki abból, ez történelmileg lehetetlen volt. A Kijevi Rusz és aközött az Oroszország között, melyet hazánknak tekintünk, közös a „Rusz” név, de e név földrajzi és gazdasági-politikai tartalma a két esetben egészen más. II. Kérdezzük meg az egykori krónikás szavaival: „miből és hogyan jött létre az oroszok országa?”. Megpróbálunk válaszolni erre a kérdésre új, modem földrajzi, gazdasági és politikai tartalmat adván az „orosz föld”, „oroszok országa” fogalomnak. Elég egy pillantást vetnünk a történelmi atlaszra, máris meggyőződhetünk arról, hogy majdnem az egész Szovjetúnió területe egykor a nagy Dzsingisz kán által alapított Mongol Birodalom része volt. A cári Oroszország bizonyos részei, melyeket a Péter cár utáni időszakban csatoltak az országhoz - Finnország, Lengyelország, a balti tartományok - nem tartoztak Dzsingisz kán birodalmához. El is szakadtak Oroszországtól, mert nem fűzték hozzá sem történelmi, sem természetes gazdasági kapcsolatok. Más területek, melyek véletlenül maradtak ki a Mongol Birodalomból, de földrajzi adottságaikat és etnográfiai jellegüket tekintve e birodalom szerves részei voltak, illetve a cári Oroszországhoz tartoztak, nem szakadtak el a Szovjetúniótól, ha pedig némelyeket ezek közül (mint például Besszarábiát vagy a lengyel „végeket”) most elragadtak az országtól, ez csak átmeneti jelenség, a természet előbb vagy utóbb kiköveteli a magáét. A Szovjetúnióhoz csatolták Hívát és Buharát, melyek az utolsó orosz cárok idején megőrizték látszólagos önállóságukat, kikiáltották Mongóliában a tanácsköztársaságot - ezzel tovább erősödtek a történelmi kapcsolatok Oroszország és Dzsingisz kán birodalma között. Hivatkozással a fentiekre teljes biztonsággal megjósolhatjuk a kínai Turkesztán csatlakozását. Ilyen értelemben, ilyen történelmi távlatban az a modem állam, melyet nevezhetünk Oroszországnak és Szovjetuniónak is (nem az elnevezés a lényeg), része a Dzsingisz kán alapította nagy Mongol Birodalomnak. De nem tehetünk egyenlőségjelet Oroszország és Dzsingisz kán birodalma közé. A nagy mongol hódító és közeli utódai birodalmába majdnem az egész Ázsiai beletartozott, így tehát Oroszország hatása elvileg kiterjedhetett volna Kínára, Perzsiára, Afganisztánra is, de ezek az országok mégsem tartoznak Oroszországhoz, ha pedig Oroszország meghódítaná ezeket, teljesen 1257
