Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 11-12. szám - Zombor Béla: Tehetek mást?; Csendélet; "Éjebb éjszaka nem szakadhat ránk"; Teréz anya (versek)
Teréz anya Már megint rozsdamentes bádoggal kell kibélelnem meg kislyukú szűrőkkel ellátnom mind a tizennégy csatornát hogy szívem deltájáig sóhaj-tisztán jussanak el zavarossá szégyenült könnyeim Már megint azt kell kiáltanom: némuljatok el vagy tegyetek mindent és mindenkit siketté ti döbbentő' dobok ti idegvégződést becsípő cintányérok ti kígyónyelveket sziszegtető sípok ti oly nehezen lóbálódzó harangok Már megint hántolatlan rizs-szürkére festődött arcom cseppfolyós ébenfeketére ágyékkötőm bőröm valamennyi kráteréből a Hooghly folyóba zuhan a láva-fájdalom Miért és minek Miattad? Akinek minden sejtje viselős volt a Szeretettől Te aki tíz- meg tízezer sorvasztott életet mentettél magadhoz S aki még annál is többet ringattál a Halál bölcsővé kényszerített ölébe - oda ahová most Te is kerültél - és fel ahol tán még az égiek sem hiszik hitedet - Csupán Ő: AKI VAN! EZ számít s nem a világ leprásodó része (majd kikúrálja magát - előtte a Te példád áll) Nem siratlak. (1997. szeptember) 1250
