Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 11-12. szám - Jónás Tamás: Közelítés; (Nem kérem, hogy megbocsáss...); A gravitáció dicsérete (versek)

JÓNÁS TAMÁS

Közelítés

Ne legyen álmodnivalód, napközben úgy intézd ügyeidet. Estére ürülj ki. Múltad nehéz emléke hadd szivárogjon elő a csöndben.

Szerelmek, gyerekkor, eltűnt percek, ledöngölt fájdalmak tömbje omoljon, peregjen az álomfilm, s hadd csattogjon reggelig a lejárt orsó benned.

S ha már nem föld, nem kincs többé a múlt, s gyenge felhők és ködök hidegében botorkálsz csupán valami megunt rendben és nyugalommal, még merészen oszlasd magad tovább, fogadd a semmit, s majd szürke fények mások emlékeit derengik.

(Nem kérem, hogy megbocsáss...)

Nem kérem, hogy megbocsáss, a büntetést is várom, de adj erőt megbocsátani bűneim, ne kelljen magam sajnálnom.

S mert nincs álmodó, ki míg alszik, gonosz lenne vagy ostoba, add azt is, hogy bűneimből ne kelljen felébrednem soha.

1203