Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 11-12. szám - Gál József: Beszélgetés Kass Jánossal
évek elején Pestre költöztek, s Kass János már a fővárosban kezdte meg 1951-ig tartó iskoláinak folyamát. Kikre emlékezik a diákévekből?- Gimnáziumi tanulmányaim meghatározó személyisége Kosztolányi egyik rokona, Kosztolányi Gusztáv. Rendkívüli figura volt. Ó tóle kaptam a legtöbbet. Nyitogatta a koponyámat, töltötte bele a tudnivalót. Szivacsként szívtam fel mindent, verset, prózát, irodalmat, Dürert, Leonardót. Ő adta kezembe Aprilyt és Illyést. Az Iparművészeti Főiskolán kerámiát tanulam. 1949-tól pedig 1951-ig a Képzőművészeti Főiskola növendéke voltam. Ezekben az intézményekben olyan személyiségek között élhettünk - Kozma Lajos, Hevesi Iván, Hincz, Konecsni, Gadányi, Borsos, Barcsay, Berény, Koffán, Bemáth Aurél - akik nemcsak a magyar, hanem az egyetemes kultúra jelentős személyiségei. Az egyetemen Füst Milán dörgött új Mózesként. Kassák lapot szerkesztett. Nagy nyarak voltak. Keresztül -kassul jártuk a várost, minden mozgott, alakult, szívtuk a friss levegőt. A körúton fellobogózott villamos csörömpölt s mindenki örült mindenkinek. Aztán persze jöttek a megdermedt esztendők.- A pályám emlékezetében ezt mondja: festettem porcelánt, öntöttem gipszet, terveztem könyvet, tipográfiát.” Ehhez hozzátehetjük, hogy Európában Kass János alkotása az első számítógéppel készített animációs film. Mi áll a névjegykártyáján ?- Csak a nevem, meg a változó telefonszámok. Igaz, most van egy olyan is, amelyiken a nevem alatt ez áll: Medicina Art Galéria. Az egykori BM kórház fiatal orvosai elúnták, hogy mindig csak fehér köpenyt látnak s elhatározták, hogy a munkáimat kirakják a kórház folyosójára.- Azért tudakolom, mert tudni szeretném, hogy a sokféle műfajban tevékenykedő Kass János minek vallja magát elsőként?- Nem vagyok hivatott eldönteni ezt. A kritika azt szokta mondani, hogy eklektikus, amit csinálok. Igaz, a kritika nem szokott elkényeztetni. Grafikusnak vallom magam. A vonalak mindig is jobban érdekeltek, mint a színek.-Az illusztráció mellett több könyvet is tervezett. Művészeti szerkesztője volt az Új írásnak, jelenleg az Alföldnek. Mit kell tudni egy tipográfusnak?- A növendékeimnek és magamnak is egy angol szót szoktam mondani: visibility, vagyis az olvashatóság, a tisztaság. Talán a legfontosabb követelmény! Az elmúlt évtizedek nyomdai termékeit - különösen az újságok nagy részét - szemrontóan nyomták. A technikai fejlődés, a számítógépek elterjedésével hozzánk is megérkezett. Megszűnt a gutenbergi könyvnyomtatás monopóliuma. A számítógép ma már banális eszköz. Egyszerűbb kiadásban írógép formájában megjelent a munkahelyeken, iskolákban is, mindenütt ahol az alkalmazása ésszerű. Egyetlen évtized alatt a nyomdászatott tökéletesen átformálta. Most Szegeden, olyan humán beállítottságú, angolul jól beszélő, a számítógépet tökéletesen uraló Utalókkal dolgozom, akik nem tudják hogyan szedte Gutenberg a betűt, nem tudják már azt sem, hogy negyedszázada milyen volt a kéziszedés.- Milyen a jó grafika?- Az, amit az ősember csinált, amikor fóldfestékkel, krómoxiddal, meg obszidiánnal fólvésett a barlang falára. Nem öncélú volt ez a kép, hiszen megidézte a bivalyt, az antilopot, meg a többi állatot, amit meg akart enni. Ezt, az ősember minden manipulációtól függetlenül csinálta. A mai művektől 1175
