Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 1. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Király Péter: A magyarok népneve a történeti forrásokban és a szomszédos népek névhasználatában

111. Hrincenko, B. D., Slovarb ukrajinsbkoji movy. II. U Kyjivi, 1908. 391; P. Bilecbkyj-Nosenko, Slovnyk ukrajinsbkoji movy. Red. V. V. Nimcuk. Kyjiv, 1966. 217.

112. Kniezsa: SzJsz 1/1. 1955; H. Lowmiariski, L^dziane - In: Slownik starozytnosci slowiariskich. III. Wrod-aw-Warszawa-Kraków; Király, 1983; UŐ., 1985.

113. Párhuzamként vö. PVL s. d. „iz Rusi mozetb iti [po Volzé] v Bolgary i Vb Chvalisy”; 1015. „bézastju emu vu Ougry”.

114. „0 Ugrechu” „Vidévse ze Pioni, glagolemii Ugri, ...dva knjazja Ugorskago jazyka... po jazyku ichu ne imjachu knigb i abie edinu ott knjazej icht Stefant, ...Vidévse ze Latyne... Glagolemii Ugri... takoze i bliznjaa icht jazyki i Uny i Pidy i Némcy i Poljane...”. Vö. Hodinka 1916. 52-54.

115. „Povestb polezna o Latiné” (16. sz. vége - 17. sz. eleje): ,Peoni gl(agol)emi Ugri. ize sami naricetse Magere” - In: GKosudarstvenna) Bibliotéka) L(imeni Lenina), fond 178. (Muz. Sobr.), No 4244; - „Povestb 0 Latynecht” (16. sz.): J3eoni gl(agol)emi Ugri ize sami naricajutse Mageri” - In: GBL (Lenin-Könyvtár, Moszkva), fond 205. No 189; - „Povéstb o Latynéch” (16. sz.): ,JPeoni gl(agol)emii Ougri” - In: GBL, fond 256. No 233 (Rumjanceva): Kormcaja 16. v.

116. Piper, Paulus, Libri Confratemitatum Sancti Galli Augiensis Fabariensis, Berolini, 1884; VAR 1979 (vö. Reichenau és Weißenburg benedek- rendi alapítású kolostorok voltak); Das St. Gallische Verbrüderungsbuch und das St. Gallische Buch der Gelübde. - Die Annalistischen Aufzeichnungen des Klosters St. Gallen... St. Gallen, 1884; Király, 1987. 162-163.

117. Olajos Teréz, Adalékok a (H)ung(a)ri(i) népnév és a késői avarkori etnikum történetéhez - In: Antik Tanulmányok 16 (1969), 87-90; MMFH III. 1969. 56. „ in summitatem illius montis qui dicitur Uuangariorum marcha”-t ’őrhegy’-ként fordítja, a hivatkozott irodalom: E. Klebel, Die Ostgrenze... 1928. 370. - Szádeczky-Kardoss Sámuel, Avarica... Szeged, 1986. 120: „...wahrscheinlich die Grenze des einstigen (in 805 organisierten) awarischen Klientelstaates als „Uangariorum marcha”. - Párhuzamként megemlíthető, hogy a 860. febr. 20-án kelt oklevélben „ultra Salam fluviolum usque in Slougenzin- marcham et Stresmaren” szerepel (MMFH III. 54); Király, 1977. 23-24.

118. Kristó Gyula, Magyar honfoglalás honfoglaló magyarok. Bp., 1996. 98 viszont így fogalmaz: ,JUungarius, Hunger, Ungarus, Ungerus, Onger, Wanger nevek... Viselőik etnikumukat tekintve onogurok voltak...”. Véleményem szerint az onogurokról csak akkor lehetne beszélni, ha teljes hangalakú Onogurius-ra lenne adatunk.

119. A szakemberek közül tudtommal László Gyula régész professzor az, aki a „karoling-kori” hatvan adatra több alkalommal felhívta a figyelmet, vö. pl. László Gyula, A „kettős honfoglalásról”. Televíziós film vázlata. - In: Magyar Fórum 1991. június 27. 4 oldal; - Újabban Kristó Gyula is (i. m. 1996. 98) idézi az Ungarus, ...adatokat.

120. Makkay J. 1993. 109: „Szűcs [Jenő] azonban nem vette figyelembe azt a lehetőséget, hogy az avar kor különböző időpontjaiban, sőt akár hamarabb is a hódító törökök nyomában vagy velük együtt nemcsak társult szlávok jutottak be a Kárpát-medencébe, hanem ....finnugor nyelvű ősmagyarok is.”

123