Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 10. szám - Millecentenáriumi mellékletünk - Vásáry István: Középkori elméletek a magyar őshazáról

ményeket visszhangoz, megtoldva egy saját naív népetimológiai magyarázattal. Ágótok nevéből egy Gót eponymost csinál, melyet aztán a Gott ’Isten’ német szóból eredeztet: »Got a németeknél legősibb kezdeteik óta Isten-1 jelent. És mivel akkortájt a bölcs és tudós embereket kiválóságuk okán isteneknek nevezték, úgy gondolom, hogy ősatyjukról, Jáfet fia Mágógról, mintegy első istenükről, vették ezt a nevet«.12 A gotoknak és hunoknak egyaránt a szkítákká való azonosítása további zavarokhoz vezetett, hiszen a gotokat a hunok közismerten leigázták, tehát mintegy egyik „szkíta” nép hajtotta maga alá a másikat. Ezért Godefridus úgy érezhette, hogy közelebbi rokonokat is kell találnia a hunok számára, és választása Izmaelre, Ábrahám Hágártól született fiára esett, »...természetesen hazájuk (t. i. a gotoknak) Szkítia, mely Ázsia és Európa határán a Maeotis áthatolhatatlan mocsarai között fekszik, ahol Izrael, azaz a szkíta népek, a gót népet bűnei miatt megtámadták, karddal leigázták és adófizetőikké tették, amint a mostani időben is látszik«.13 Láthatólag Godefridus nagy ambícióval látott neki a Szkítia, szkíta és gót terminusok pontos jelentésének tisztázásához, de sok más középkori szerzőhöz hasonlóan, minden igyekezete csődöt mondott az eredetileg is zavaros terminológia és saját naív spekulatív hajlamainak következtében. Látván Szevillai Izidor és Viterbói Got- fried középkori szemmel nézve brilliáns népetimológiáit a gót népnévvel kapcsolatban, nem csodálkozhatunk rajta, ha a magyar Anonymus is kedvet kapott, Gesíá-jában (ca. 1200) nem akart lemaradni nagy elődei mögött és ő is egy új etimológiával rukkolt elő: a magyar népnevet egyenesen a Magóg névből származtatta.14 Ha a gotoknak lehet a bibliai Mágóg az ősatyjuk, mennyivel inkább lehet a magyaroknak, akiknek a neve, isten uccse, még jobban hasonlít Mágógéra, mint a gótoké.

iii. Az „Őshaza” mint középkori fogalom

Az ősiség különleges jogforrás volt a középkorban, tehát minden népnek megfelelő és tekintélyes őst és előd népet kellett találni a Bibliában és/vagy az antikvitásban. Ázon túl, hogy Noé fiaitól eredeztettek minden népet, közelebbi rokonokra is igény mutatkozott. A fiktív leszármazások alapjául elsősorban a népetimológiák, és kisebb mértékben a földrajzi és történelmi párhuzamok szolgáltak. Például a franciáknak a trójaiktól való származtatása főleg azon alapult, hogy Párizs városának neve és a trójai királyfi Paris neve látszólag egyezett, jóllehet a város neve egy kelta törzsnévból eredt.15 Miután találtak egy megfelelő őst egy nép számára, őshazát is kellett

12 »Got aput Teutonicos a primeva eorum origine dicitur deus. Et quia tunc homines sapientes et filosofi per excellentiam vocabantur dei, estimo, quod a primevo patr eorum Magog filio laphet, tamquam a deo eorum primo, hoc nőmén traxemnt«. (Godof. Viterb., Pantheon, particula XXVII; in Monumenta Germaniae Historica, Scriptores (továbbiakban: MGH SS) XXII, 276).

13 -...naturális eorum (se. Gothorum) terra est Sithia, que est in finibus Asiae et Europe inter Meotidas paludes inaccessabiles, in qua Ysmael, id est gentes Sitharum, propter delicta gentis Gothicae ingressi sunt et eosdem Göthös gladio condiderunt atque tributaries sibi fecerunt, sicuti presenti tempore patet«. (Godef. Viterb. Pantheon, uott).

14 Anonymus, Gesta Hungarorum, cap. 1: „Szkítia első királya Jáfet fia Mágóg volt, és azt a népet Mágóg királyról nevezték Mogernek.” -Et primus rex Sdthie fűit Magog filius laphet et gens illa a Magog rege vocata est Moger« (Scriptores Rerum Hungaricarum (továbbiakban: SRH) I. ed. E. Szentpétery. Pb. 1937. 35.) GyöríTy (Krónikáink 132) Godefridus közvetlen befolyását látja Anonymus szövegén, ez esetben teljes joggal.

15 A trójai hős Parisra i. Pauly-Wissowa’s Realenzyklopadie der klassischen Altertumswissenschaft XVIII/4, coll. 1484-1536, kül. 1484-1486.

1131