Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 10. szám - Beke György: Imre Samu, az Őrség nyelvtudósa

Felsőőr végigkísérte fiának tudományos pályáját. A helyi református tiszteletes, Bajcsy Gyula indította el Imre Samut a pápai Református Kollégium felé, még a huszas évek legvégén, és az ősi kollégiumban érettségizett 1937-ben. Jelképesnek tarthatom, hogy a pálya befejezésekor szintén Felsőőr református papja volt az egyik búcsúztatója, az Őrség című helyi kiadványban: Gyenge Imre, aki Bajcsy Gyula helyén állott a százados templom szószékén, méghozzá püspöki rangban, a burgenlandi magyar reformátusok főpásztoraként.

Három és fél évszázados a felsőőri magyar oktatás; 1655-ben a tanítót Fülöp Mihálynak hívták. Nyolc év múlva a bécsi császár ötszáz dragonyosa tört a falura, lerombolták Felsőőr nemesi település református templomát. A felsőőri kálvinisták hosszú időn át egy szénapadláson gyűltek össze, mint az őskeresztények a római katakombákban, ott hallgatták az Igét, énekelték a zsoltárokat. De az iskolájukat néhány év múlva helyreállították... A magyar oktatást itt csak Hitler uralma szakította meg, és majdnem teljesen elsorvasztotta az utóbbi évtizedekben a hajdani vármegye és a hajdani járás közé húzott vasfüggöny. Felsőőrön csak a földművelés nyomjelei maradtak meg, a gazdálkodást lényegében eltüntette az urbanizáció. Imre Samu gyűjtései a nyelvjárásról, a helynevekről őrzik a letűnt, egykori őrségi magyar világot.

Kisebbségi fátumunk, hogy ezek a gyűjtések, a belőlük készült tanulmányok legkevésbé éppen ott váltak ismertekké, ahonnan a tudós nyelvész hozta őket, hogy az egész nemzetnek ajándékozza. Inkább csak sorsát követték nyomon Felsőőrön, Imre Samu debreceni egyetemi éveit, majd kolozsvári tevékenységét. Az ötödéves egyetemi hallgató 1941-ben került díjas gyakornokként Kolozsvárra, a Ferenc József Tudományegyetem magyar tanszékére. Még csak 24 éves. Kolozsvárott szerezte meg a doktorátust. De a diplománál is fontosabb volt életében az, hogy Szabó T. Attila oldalán dolgozhatott. Már a debreceni egyetemen a nyelvjáráskutatás vonzásába került, nem is lehetett volna másként Csűry Bálintnak, a Szamosháti szótár szerzőjének tanítványaként. A kolozsvári nyelvészeti iskolának, amelynek kiemelkedő képviselője Szabó T. Attila volt, legjelentősebb kutatási területe a nyelvjárás- és helynévgyűjtés. Imre Samu, az Erdélyi Tudományos Intézet frissen kinevezett tanára Szabó T. Attila baráti közelségében kapta meg az irányítást ahhoz, hogy felsőőri gyűjtését példás tudományos igénnyel és érvénnyel feldolgozza.

Keleti front, szovjet hadifogság után, 1948-ban tért haza. Minden bizonynyal Kolozsvárott folytatja nyelvészeti pályályát, a nyugati magyar táj fia keleti magyar tájon, ha közben nem szakad meg újra a történelmi folytonosság. A Bolyai Tudományegyetem megalapítása után néhány esztendeig még anyaországi tanárok alkotó műhelye is - Benedek Marcell, László Gyula, Gunda Béla, történészek, filológusok, közgazdászok, orvosprofesszorok tanítanak itt -, de 1948-ban már sorra hagyják el Kolozsvárt; a román kormány nem hosszabbítja meg a tartózkodási engedélyüket. Imre Samut nyelvész társai szívesen várnák vissza, a hatóságok nem. O azonban a kényszerű helyzetben, földrajzi távolságból sem szakítja meg kapcsolatait Szabó T. Attilával és munkatársaival. Budapesten a Nyelvtudományi Intézet munkatársa lesz. Tevékenységi területéül debreceni és kolozsvári munkásságának a folytatását választja: a magyar nyelvjárások kutatását. Belekapcsolódik a magyar nyelvjárási atlasz és az akadémiai leíró nyelvtan összeállításába. Neki is köszön1119