Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 10. szám - Kiszely Gábor: II. ... és elhal az isteni hang
rathoni győzelmét, amint ezt az Akropolisz közelében feltárt szentély tanúsítja. Meg aztán attól, ha valaki ronda, esztétikailag akár még szép is lehet. Sorsa egyébként igen különösen alakult, hisz még mielőtt az Olümposz lakói elszürkülve eltűnnének a történelemből, egy Thamosz nevű tengerész meghozza a hírt, amelyet Paxosz szigete mellett bízott rá egy isteni hang:- Itáliába érvén, mondd el mindenkinek, hogy meghalt. Hallod, Thamosz? A nagy Pán halott! A tudósok java természetesen nem rendül meg az ilyen hasonlattól, s számtalan érdekes elmélet igazolja a római művészet értékes voltát. Hiszen ha legtöbbjük nem abból indulna ki, hogy minden emberfia azon nyomban képes odalátni a romokra s a torzókra a teljes alkotást! Ez elvárás azonban seregestül bizonytalanítja el nézelődőket, pedig a dolog valóban a látással kezdődik, csak sokkal egyszerűbben s talán szórakoztatóbban. Elég, ha séta közben megfigyeljük és összegyűjtjük a szobrokon meg a domborműveken feltűnően ismétlődő jegyeket és jellegzetességeket, s rögvest közelebb kerülünk a latin művészet nyitjához, az emberábrázoláshoz. Az Angyalvárral szemben, a Via dei Coronari környékén a kézművesek gyakran a szabadban dolgoznak, hisz idekint több a fény. A legjobb megélhetés a stílbútor készítés, asztalos akad tehát szép számmal, a kőfaragókat viszont már keresni kell. Am aki nem sajnálja az időt, előbb-utóbb rábukkan egy-két műhelyre, ahol a gipszutánzatok mellett megszemlélhetek az igényesebb megrendelőknek készülő márványszobrok. A hajdni munkamódszerek alkalmazását szigorú szerződés írja elő, áthágását a működési engedély bevonásával torolhatja meg a bíróság. De amúgy sem igen adná a fejét senki arra, hogy holmi géppel essen a nemes anyagnak a tulajdon két keze s az ősi szerszámok helyett, véli az épp Pallas Athéné arcát finomító mester:- Mifelénk minden valamire való cég kényes a jó hírére. Kezdettől fogva! Több mint kétezer éve. A Ke. 10. században a Palatínus dombon megtelepülő őslatinok 600 táján várost alapítanak, s mintegy száz esztendő múltán véget vetvén az etruszk királyok uralmának, kikiáltják a köztársaságot, majd nemsokára hódításba fognak. Róma már elismert világhatalom, amikor még mindig az időközben alattvalóvá vált s a dél-itáliai Magna Graeciában élő görögség szellemi javaiból no meg a helyi hagyományokból merítő etruszkok jeleskednek a szépművészet terén. Szobrászaik igyekeznek megmutatni a modell egyéniségét, ámbátor nem valami sokat törődnek a kidolgozás egyenletességével s az arc részeinek szerves egésszé való összeolvasztásával. Sokszor felváltva alkalmaznak különböző mintákat és elemeket; ezek nagyszerű elegyedése jól megfigyelhető Iunis Brutuson. A capitoliumi Konzervátorok palotájában látható fej a K.e. 3. század első felében készült, s minden idők egyik legszebb alkotása. Szorosan záródó ajkai, az orráig futó két erőteljes ránc energiáról és önuralomról tanúskodik, a tekintetében lebegő mélységes szomorúság pedig azé a férfié, aki tud valamit a világról, amellyel a lelke mélyén nem akar többé közösködni. A mesterre olyannyira hatott a későklasszikus görög portré, hogy a haza tradícióknak köszönhető némileg nyers megmunkálás dacára sem csökken a műből áradó szenzibilitás. 1102
