Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 10. szám - Szalay Károly: Groteszk és karikatúra a középkori magyar képzőművészetben
sárkánykígyó nyakát fogó férfi alakjának is). Baltával a kezében kentaur riogatja Adámot a pécsi, 11. századi oszlopfőn. Az anyag porlása ellenére még kivehető'kaján vigyora, a két torz lény közé szorult Adám ijedt póza. Akentaur különben nem idegen a pogány magyar mitológiai világtól. Alakja megtalálható a szibériai népművészetben s a nagyszentmiklósi aranykincs 7. számú korsóján is. (41) A Székesfehérvárott talált basiliszkusz, kakas-oroszlán keverék, az ördög, a betegségek, a bujaság megjelenítője. Nem sok köze van a basiliscus nevezetű gyíkféléhez. Lelőhelye Henszlmann szerint a templomon kívül, a kapuk külső faragványai között volt. (42) Az emlegetett szömyalakok állat-állat, ember-állat keverék lények gyakoriak templomainkon. Talán-talán nem annyira visszataszítóan torzak és rútak mint a nyugat-európai templomok rémalakjai, már-már meg merem kockáztatni, hogy visszafogottabbak. A klasszikus középkori groteszk olyan értelemben vett képviselői, hogy szabálytalanságukban és torzságukban a komikum csak mint lehetőség van jelen. Legföljebb. Szerepük egyértelműen a gonosz megjelenítésére szorítkozik, groteszk mivoltuk ezt sugallja. Oroszlán és bika A gyulafehérvári székesegyház déli apszisán bikára ugró oroszlán látható. Értelmezhetetlen jelkép. Mind a két állat lehet a jó és a rossz szimbóluma. A bika a termékenység, az erő, a hatalomé. Istenszimbólum, Zeuszé, Síváé. Az oroszlán királyi állat, a hatalom jelvénye, Krisztus, Márk szimbóluma. De lehet a fenekedő gonoszé is. A harag és a gőg megtestesítője. A bika a nagyszentmiklósi magyar aranykincs 14. számú csanakjának fogója-füleként szörny. A Thurzók 16. századi vörös márvány sírkövein a lovagok lábbal taposnak az oroszlánokon a gonosz legyőzésének jeleként. Az állatok arckifejezése karikatúra. Mintahogyan karikatúra a szentpétervári Ermitázs 7. századi ezüst tálján a nyomott fejű oroszlán is. Katalin hercegnő sírkövén ugyancsak letapostatik az oroszlán, (1378, Székesfehérvár), póza szomorú, arckifejezése kivehetetlen. Az, hogy az oroszlánok ritkán hordoznak negatív erkölcsi tulajdonságokat magyar templomokban, talán keletről hozott hagyomány. Legrégibb koronázásijelvényünkön, a hegyikristályból faragott jogaron oroszlánok láthatók, és III. Béla esztergomi kápolnájában is pozitív értelmű a megjelenítése. Az Árpádoknál mindvégig a királyi hatalom szimbóluma s ez meghatározhatja alkalmazását a korabeli - szakrális - művészetben is. Küzdelmek Az oroszlánok a magyar templomokban jobbára csak akkor negatív jelképek, ha a küzdelmek végét jelenítik meg. A literi kapuboltozat 1200-as évekbeli faragványán ülő-fekvő oroszlán mancsai közt emberfőt tart. Jákon, majomszerű oroszlán teszi ugyanezt. Ez az együttes az elveszett lélek szimbóluma. Egyetemes és ősi emberi jelkép. Az avignoni múzeumban látható La Téne korból származó kőszömy, éppen áldozatát falja föl, emberkéz lóg ki a szájából és mancsát emberfejen nyugatatja. Az esztergomi oszlopfőn jó és gonosz közti küzdelem látható. A küzdelmek (főleg a jó és a rossz között a lélekért, aholis a gonosz groteszk, torz, a későbbi századokban karikatu1094
