Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 10. szám - Szalay Károly: Groteszk és karikatúra a középkori magyar képzőművészetben
SZALAY KÁROLY Groteszk és karikatúra a középkori magyar képzőművészetben PLASZTIKÁK 1. Esztétikai alapvetés Megjelenési formák A szatirikus írásos emlékekben található motívumok, szimbólumok, gúnyos, paradisztikus, „invektív” megoldások, eszmei alapvetések jellemzik a romantika, a gótika, a reneszánsz kézőművészetét is. Szobrokon, domborműveken, gyám és sarokköveken, homlokzati díszeken, síremlékeken, valamint használati tárgyakon, éteszközökön, ruhadíszeken, bútorokon, kályhacsempéken, harangokon, fegyvereken, fordulhatnak elő torz, furcsa, groteszk, karikaturisztikus, vagy ijesztő', komikumot kőbe, fémbe, kerámiába fagyasztó alakzatok. Minősítési problémák Nem minden groteszk vagy karikaturisztikus benyomást keltó' műtárgy szatirikus-komikus valójában. Jellege függhet anyaga romlékonyságától, (homokkő'), az alkotó tehetségétől és szakmai tudásától, de mindenekelőtt a groteszk-gúnyosnak látszó motívum képi környezetétől, s attól a mondantótól, amit a mű egésze kifejezni szándékozik. Az evangélisták állatszimbólumai akkor sem karikaturisztikusak, ha netán torzra sikerültek. Ha a művész perspektivikus okokból nagyobbítja meg például a magasban lévő szobor fejét, torzítása nem groteszk-karikaturisztikus. (1) Átfogó eszmeiség a korabeli Európában ,Abban az időben a kultúra még egy volt és nemzetközi”-írja Babits, majd így folytatja: A pokol körei, melyek az emberi léleknek saját bűnétől való tehetetlen kínlódását, megkövülését jelképezik, vad, szennyes, rettenetes és bohózatos jelenetek színhelyei. Itt teljes érvényre jut a Középkor groteszk elképzelése.” (2) A hivatalos és az irodalmi nyelv a latin, a szellemiség keresztény, az életforma és a művészet területén a hagyomány mindenütt a római, amit egységesen motiválnak a keleti és a pogány művészeti értékek. Hittérítők, iparosok, művészek bejárják, belakják és beépítik egységesen 1086