Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 10. szám - Kemenes Géfin László: Új magyar donzsuánok
faluban! Maradnál te valahol, ahol nem valami asszony tart ki? Tán ennek a vén tolvaj parasztnak a felesége!”26 Bár Somának nem sikerül kiszedni Marciból, hogy viszonya van Kasosnéval, mégis eléri, hogy Marcinak gazdája útilaput köt a talpa alá. A második epizódban Marci egy bányaigazgatóhoz áll be kertésznek, és ott is egy idő után eléri, hogy Eszti, a szép szobalány kegyeibe fogadj a. Eszti rátarti lány, ráadásul a bányaímok menyasszonya, ami persze mit sem jelent Marcinak. Először Marci a népdalok és virágénekek konvencionális képi eszközeivel jeleníti meg Esztit: „Mint a feslő liliom, olyan volt ez a lány. Piros és fehér és tiszta, mint a hab a patak zubogójában”.27 Ez a leírás több szempontból is érdekes, hiszen Marci nyelvi palettájából bőven tellett volna arra, hogy naturalista színekkel fesse le Esztit. Marci eme szóhasználatán át az író jelzi a történet műfaji hovatartozását, amivel a „virágnyelv” rejtett szexuális tartalmára is utal, s talán a hős majdnem szemérmes elfogódottságára is, amikor az a nemi gerjedelem állapotában leírni próbálja vágyai tárgyát. Eszti maga azonban, mint kiderül, korántsem olyan ártalmatlan, mint amilyennek Marci képzeli. Először ugyan nem tud zöldágra vergó'dni vele, pedig amikor Marci tudtára adja a lánynak, hogy vőlegénye más szoknya körül forog (ahol nyilván többet elér, mint jegyesénél), Eszti nagy sírással szószerint a karjaiba omlik: „Mit?” mesél izgalmáról Marci, „ahogy megcsókoltam, ő is vissz a-visszacsókolt, ahányszor, annyiszor. És engedte a derekát is egészen a karomra és hozzám. De még ez semmi! Hanem ahányszor elvettem a számat a szájáról, akárcsak merevgörcse lenne, és nem tudna magáról, úgy elhagyta minden tagját”.28 Ám amikor Marci többet is megpróbálna a látszólag önkívületben lévő' lánnyal, nem ér el semmit: Mert akár nem tettette, hogy nem tud magáról sem, azért azt nem felejtette, hogy a szoknyáját a lába közé ne nyomja, ahogy csak bírja, és a két combját egymásra ne szorítsa, hogy satu sem fog jobban. így a kezemet is rögtön hadarította el, amerre nem akarta, hogy nagyon hozzáérjek, még a két melle körül is csak csínján engedett babrikáljak, akárhogy hevertette el a görcse, mint az ájultat, a dívány sarkában.29 Ebben az esetben is a nő kontrollálja, hogy meddig mehet el a férfi, hiszen a színlelt ájulással féltve őrzött becsületét védi, s amikor nem hajlandó a végső lépésre, nem a tisztesség, hanem az óvatosság vezeti Esztit is, hiszen az igazgató sógornője, Luli nagysága szobájában történik az eset, ahol két ajtó is tárva-nyitva áll. De amikor Marci kicsivel később szerelmet vall Esztinek s teljesen a bizalmába férkőzik, megtudja, hogy a lányt vagy három évvel korábban, röviddel szolgálatba lépte előtt, maga a méltóságos igazgató úr környékezte meg s idővel a lány engedett is az úr ostromlásának: 26. I. m. 277. 27. I. m. 297. 28. I. m. 346-347. 29. I. m. 347. 1024
