Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 9. szám - Szopori Nagy Lajos: Vakmerő hazárdjáték vagy gyáva meghunyászkodás?
SZOPORI NAGY LAJOS Vakmerő hazárdjáték vagy gyáva meghunyászkodás? JUKKA NÉV AKI VI KÖNYVRÉSZLETE ELÉ Jukka Nevakivinek (sz. 1931.), a Helsinki Egyetem történelemprofesszorának 1996 őszén jelent meg Hogyan jutott hatalomra Kekkonen és fmlandizálódott Finnország című könyve az Otava Kiadónál. Ennek egy fejezetét adjuk közre az alábbiakban, utolsó alfejezetét - elhagyván a dokumentumok idézését - lerövidítve. A szerző az 1950-62-ig terjedő időszakban - Kekkonen miniszterelnökségének kezdetétől első köztársasági elnöki periódusának végéig - vizsgálja a címben jelzett folyamatot, gazdag és sokoldalú forrásanyag elemzésére támaszkodva. A finlandizációt eléggé egyértelműen Kekkonen személyéhez kötve abból indul ki, hogy annak előkészítése már 1950-56 között, amikor még „csak” miniszterelnök volt, megindult, függetlenül attól, hogy a hat év alatt ötször kényszerült új összetételű kormány alakítására. A finn történészek a Szovjetúnió szétesésének és az archívumok első megnyitásának pillanatában megjelentek Moszkvában, és az ismételt korlátozások előtt jelentős forrásanyagot sikerült összegyűjteniük mind az SZKP KB, mind a külügyminisztérium archívumaiból. Különösen nagy érdemeket szerzett e tekintetben Hannu Rautkallio, a Tamperéi Egyetem docense, aki a Nevakivi által is hivatkozott forráskiadványán kívül több könyvében maga is feldolgozta folyamatos gyűjtésének eredményeit. Közülük egyedien érdekes és megdöbbentő az 1995-ben kiadott Suuri viha (A nagy gyűlölet) című, amely Szovjet-Karélia abszurdba illő, két világháború közti történetét, a Finnországból átszököttek gulagjait és az FKP-emigráció szétverését, sőt likvidálását mutatja be a dokumentumok fényében. Afinlandizációról és Kekkonenról írt könyveiben azonban - történésztársai szerint - nem tud úrrá lenni negatív irányú elfogultságain. Emiatt alakult ki például 1992-93 fordulóján egy, néhány hónapig tartó szakmai és sajtóvita arról az állításáról, amely szerint Kekkonen KGB-ügynök lett volna. E vitában egyik fő ellenfele az a Juhani Suomi külügyi tanácsos volt, aki 1986-tól kezdve több könyvben dolgozta föl Kekkonen pályaszakaszait, inkább pozitív alapállásból. Nevakivi könyve az eddig megismert anyag higgadt, szenvtelen összegező feldolgozásával alakít ki egy rendkívül érdekes, izgalmas folyamatrajzot a íin- landizáció kezdeti szakaszáról és hátteréről. Számunkra azon túl, hogy a poli928
