Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 1. szám - 1956 EMLÉKEZETE - Engelmayer Ákos: A magyar '56 cenzúrázatlanul

1979-ben jelent meg először teljes terjedelemben - természetesen szamizdatban - Wiktor Woroszylski „Magyarországi napló”-ja14. (1957-ben a cenzúra megakadályozta a beszámoló teljes közlését.) Ez az ítéleteiben ma is helytálló mű óriási szerepet játszott abban, hogy az idősebb lengyel nemzedékek felidézhessék, a fiatalabbak pedig megismerhessék a magyar forradalom történetét, eseményeit, szereplőit, céljait, eszmeiségét és nem utolsósorban tisztaságát. A könyv népszerűségét és az iránta megnyilvánuló olvasói igény nagyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a „Magyar- országi napló” - ismereteim szerint - a szükségállapotig három, majd 1989-ig további négy kiadást ért meg, természetesen a cenzúra megkerülésével.15

Hasonlóan népszerű volt Kopácsi Sándor: „13 nap remény” című visszaemlékezése, amely eredetileg a „Der Spiegel” hasábjain jelent meg 1979-ben.16

A legelső független irodalmi folyóirat hasábjain jelent meg a forradalomnak szentelt részlet Konrád György ,A cinkos” című regényéből.17

Az 56-os magyarországi események jobb megértését szolgálta a független NOVA kiadó ,Munkáskönyvtár” sorozatában stenciles formában kiadott dokumentumgyűjtemény „A magyar események történetéből” címmel.18 A kiadvány érdekessége, hogy a gyűjteményt először a Lengyel Külügyi Intézet (PISM) 1957-ben publikálta szigorúan belső használatra. Feltehetően ennek a tárgyilagos dokumentumgyűjteménynek hatását volt hivatva ellensúlyozni, semlegesíteni a magyar pártpropaganda által preparált és válogatott „Júniustól júniusig. Dokumentumok 1956-1957 történetéből” (Kossuth Könyvkiadó, 1981) című válogatás lengyel nyelvű kiadása. (Lásd 13. jegyzet)

Kétségkívül fontos szerepet játszott - elsősorban az egyetemisták körében - Jerzy Robert Nowak „Nehéz évek. Magyarország 1956-1957” című terjedelmes tanulmánya, amelyet a Varsói Tudományegyetem Szocialista Diákszövetségének Politikai Központja jelentetett meg belső használatára.19 Az előzőekben említett politikai kettősség példája, hogy a szükségállapot bevezetése után a tévépropaganda ezt a könyvet is államellenes, destruktív munkaként mutatta be. Ugyanakkor ez a brossára lett az alapja a szerző 1988-ban megjelent .Magyarország - viharos évek 1953-1956” című közel 300 oldalas könyvének, amely azonban meglehetősen eltér az eredetitől és a reformkommunistáknak nyújt érveket.20

A szabad szóra éhes olvasók körében komoly viszhangot váltott ki a Szolidaritás legális időszaka alatt a cenzúra engedélye nélkül megjelenő „NTO” (Niezalezne Towarzystwo Oswiatowe - Független Közoktatási Társaság) című folyóirat 1980 november-decemberi számában jelent meg Dénes Gyula (Bába Iván): .Munkások Magyarországon” című tanulmánya21, amelyet több vidéki üzemi Szolidaritás-lap is átvett22. Ugyanez a folyóirat 1981 szeptember-októberi számában 42 oldalt szentelt a magyar forradalomnak23:- Kalendárium 1918-tól Nagy Imre és társai kivégzéséig.- Andrzej StrumrPo: „Egy budapesti vasutashoz” (vers).- Dora Scarlett: .Kilátás Magyarországra” (korabeli riport).- Peter Tryera (a Daily Worker tudósítója): .Magyar tragédia” (korabeli riport).- Bibó István november 4-i kiáltvány a magyar néphez.- Nagy Balázs tanulmánya a Központi Munkástanácsról, amit a KMT november 22-én és 23-án kelt dokumentuma egészít ki. 1981. december 13.

9