Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 9. szám - Szonntág Gábor: A mítoszát vesztett ember avagy az U2 - istenség
mondja el később: „Aztán tanultunk megjátszani, hogy a banda megalakult. Vagyis azért kezdtünk el saját zenei anyagot írni, mert másokét nem tudtuk eljátszani.” Igazság szerint Bono, a U2 rabul ejtő frontembere, szólógitározni szeretett volna, de ez sehogy sem jött össze, ezért átváltott a basszusgitárra, csak az sem ment... így hát énekelni kezdett. Ez igen jellemző a punk hagyományokra, bár ha „igazi” punkok lettek volna, akkor Bono tovább szólógitározott volna, függetlenül a tehetség hiányától. Érdekes megjegyezni, hogy a banda egyik eredeti célja az volt, hogy a világ legnagyobb csapatává váljon. A basszusgitáros, Adam Clayton, visszaemlékezve azt mondja: ,Addig játszom, amíg nagyobb leszek, mint a Beatles!” Ezt kijelentve Clayton nyilvánvalóan nem tudta, mit is jelentene ez a valóságban. 2) Egyetemes forrásból táplálkozó látomások: a U2 üzenetének mélyén univerzális témákat találunk, úgy mint spirituális keresés, lelkiismeret és elkötelezettség. Ezek erővel bíró, hatásos üzenetek. Ha például Bruce Spring- steenhez hasonlítjuk a U2-t, azt látjuk, hogy a U2 üzenetei erőteljesebek. Springsteen dalai az ember mindennapi létébe vágnak, míg a U2 dalai mint például a „Running to Stand Still” révületszerű melódiájával, átcsúsznak a tudat határán és egyenesen a hallgató álmaiba furakszanak be. A banda bizonyos ötletei és inspirációi olyan „primér” forrásokkal vannak kapcsolatban, amelyeket C. G. Jung ősképeknek tekintett. Pl. „The Ocean” című daluk az első albumról. Ez a dal az egyik leghatásosabb ősképre figyel: „When I looked around / The world couldn’t be found, / Just my by the sea...” (Amint körültekintettem, a világ nem volt sehol, csak én meg a tenger...) (U2, 1980) 3) Modern emberként halál - univerzális emberként újjászületés-. Paul Hewson és Dave Evans valójában semmit semjelentenek számunkra. Legtöbben talán fel sem ismernék őket. Ami bennünk érdekes, az annyi, hogy a U2-n keresztül meghaltak és újjászülettek mint Bono, az énekes, és Edge, a gitáros. Ők most az univerziális „ember” részei, ők a U2. Ez az egyik legnyilvánvalóbb változás, amint a U2 keresztülment. A négy dublini fiú, akik tizenévesen együttest alakítottak egyfajta „kiútként”, mára felnőttek és egy magasabb célnak adták magukat - arra használják a zenéjüket, hogy változtassanak a világon. Közben maguk is elvesztették az ártatlanságukat. Campbell így írja le ezt a folyamatot: „Az univerzális hős útjának alapvető motívuma az, hogy egyik állapotból kinőve a hős eljut az élet forrásához, ahol gazdagabb, érettebb személlyé válik. 4) Visszatérés, hogy a hős megossza tudását I látomását másokkal is: egy banda rendszeresen megjelenő albumokkal, dokumtumfilmmel és a vele járó könyvvel, koncertfelvételekkel és óriási koncertturnékkal tért vissza, hogy megossza az üzenetet. Az izgalom, amellyel e kínálatot fogadják, azt sugallja, hogy azok a „mások” több mint lelkesek és készek az üzenet befogadására. Nem véletlen, hogy a U2 több pólót és egyéb árut ad el, mint azok az együttesek, akik kétszer annyi lemezt produkálnak, vagy hogy a U2 albumai 894
