Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 9. szám - Kiss István: A trójai faló rejtélye
„Ott állt hát a faló, körülötte zavart fecsegéssel ültek a trószok: a szándékuk háromfele oszlott: vagy hegyes érccel a ló üregét átütni azonnal, vagy fólvonni a csúcsra, lelökni a sziklatetőről, vagy bűvös bálványként adni az égi lakóknak; végülis ennek kellett mennie teljesedésbe.” Odüsszeia VIII. 505-610. Devecseri Gábor fordítása. Laokoón - pap létére - az ellenzők: táborát erősítette. Kétkedő' szavait megerősítendő' dárdáját teljes erőből a ló oldalába vágta. Az remegve állt meg a fában és a belső' üreg mély, kongó hangot adott. De az istennő' ajándékát megszentségtelenító' pap és két fia a tengerből - Deus ex machina-ként - ott- termett két óriási kígyó roppant szorításában lelte halálát. A statáriális büntetés félelmetes látványa először teljesen megbénította a trójaiakat, majd, hogy az istennőt kiengeszteljék, az évtizedes ostromot kiállt városfalat megbontva a falovat a fellegvárba vontatták és ünnepi lombdíszbe öltöztették a város templomaival együtt. De ez az ünnepnap Trója utolsó napja volt. Az éjszaka csendjében egy zavarkeltőként hátrahagyott görög, aki feladata szerint kitalált mesékkel vezette félre a trójaiakat, fáklyával jelt adott a hajóknak, hogy térjen vissza. A ló hasába zárt harcosokat pedig kiszabadította, így a görögök két irányból támadva elözönlötték a várost, amely egyetlen éjszaka romhalmaz lett és kiégett. Az ellenállást tanúsító trósz férfiakat megölték, a nőket rabszolgaságba hurcolták. Ily módon lett Trója lakói mitologikus - mindenben isteni szándékot és beavatkozást vélő - gondolkodásmódjának áldozata. Az istennő bosszújától tartva még csak egy kémlelőlyukat sem mertek fúrni a „fogadalmi ajándék” faló oldalába, nemhogy felgyújtani vagy a tengerbe vetni. Pedig, ha józan eszükre hallgatnak, az utóbbit kellett volna tenniök. A faló ugyanis nem lehetett ismeretlen, új dolog számukra. Hiszen az valójában hadiszerszám volt: ostromgép, faltörőkos! A faltörőkos születése Amikor a görög hajóhad - hosszú huzavona után, végre - kifutott Aulisz kikötőjéből, az expedíciós hadjárat résztvevői még nem sejtették, hogy tíz év sem lesz elegendő „Priamosz meredekfalú vára”, Trója bevételéhez. A hadműveleti terveket nem ismerjük, de a görögök bizonyára tudták, hogy a mykénei mintát követő, hatalmas kőtömbökből emelt cyklop-rendszerű falazatot lándzsával nem lehet megbontani, a könnyű ostromlétrával támadóval szemben pedig a várvédők vannak behozhatatlan előnyben. A vár körüli portyák, az egyéni párviadalok, harciszekér csapások és kocsiversenyek csak a harci szellem ébrentartására valók voltak, nem várvívásra. A görögök, akik Elő-Azsiában megvetették a lábukat, bizonyára megismerkedtek az ott kifejlesztett, az akkori világszínvonalat jelentő asszír haditechnikával, amely többek között a várfalakkal védett városok ostromára és bevételére szakosodott. 881
