Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 8. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Mesterházi Károly: A honfoglaló magyarok és a régészet
MESTERHÁZY KÁROLY A honfoglaló magyarok társadalma és a régészet A honfoglaló magyarok társadalma több oldalról is megközelíthető' téma. A történész a kritikusan megrostált történeti adatokból, az egykorú vagy közel egykorú, hasonló fejlettségi szinten élt népek történetéből vett párhuzamok segítségével kíséreli meg felvázolni népünk 9-10. századi társadalmának képét. A néprajzosok az államalapítás szintjét alig elérő' népek társadalom szerkezetét kutatva tudnak hasznos támpontokat adni a törzsi-nemzetségi szervezetről, az istenkirályság és kettős fejedelemség kialakulásáról, a nomadizálásról és a hozzá kapcsolódó társadalmi közegről. A régészet a maga szerény eszközeivel társadalmi rétegeket (gazdag vagy szegény temetkezéseket), társadalmi csoportokat (család, nemzetség) tud elkülöníteni, melyhez egyik legfontosabb segédlete a régészeti leletek időrendje, a kronológia. Hasznos segítséget jelent valamennyi szaktudományhoz a személy- vagy helynevek magyarázatával a nyelvészet, a pénzek meghatározásával a numizmatika, a szokásjoghoz a jogtörténet, és az antropológia a csontvázak életkor- és nemmeghatározásával. Az egyes szaktudományok 100-200 év óta próbálják megközelíteni az egykori valóságot. A legrégebbi idő óta a történészek foglalkoztak a témával, s a legfiatalabb a régészet, amely alig több, mint 100 éve tud lényegeset mondani a honfoglalók társadalmáról. Mindegyik tudományszak többféleképpen foglalt eddig is állást, hiszen a források és az adatok szegényessége többféle értelmezési lehetőségre is módot ad. Ennek megfelelően a rekonstrukciós kísérletek számos buktatót is rejtenek, s mennél ingoványosabb talajra merészkedett egyik vagy másik kutató, annál inkább magával rántotta a reá építő, de más témában jártas szakemberek kutatásait is. Mennél többen foglalkoznak egy-egy kérdéssel, annál előbb számíthatunk időtállóbb véleményekre, s mennél kevesebb specialistája van egy témának, annál tovább élnek a szaktudományban a hibás konstrukciók és feltevések. Vitézek és közrendűek A honfoglaló magyarok társadalmát a régészek 1959-ig az előkelők és gazdagok temetkezései alapján ítélték meg. Mivel a történeti források, elsősorban Anonymus és Kézai krónikája a szabad magyar vitézek társadalmáról vallottak, és a régészeti leletek is gazdag vagy kevésbé gazdag, de nem szegény temetőkből származtak, a honfoglalók társadalmát tagolatlannak, a szabadok 768
