Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 8. szám - Petneházy István: Országalmából jogar

lyre négy félkörös és négy csúcsos pártaelemet raktak. Jól tudjuk, hogy a corona graeca abroncsán szintén nyolc darab pártaelem van, amelyek felváltva félkörös és csúcsos záródásúak. Ez az azonosság véleményem szerint azt bizonyítja, hogy a kristálygömbös országalma talpát a corona graeca ismeretében készítették, tehát István király koronázása előtt a görög korona a magyar uralkodó birtokában volt.

Amint láttuk az országalma kristálygömbjébe már a három oroszlán becsi- szólásával egyidöben egy lyukat fúrtak, ami a legjobb bizonyíték arra, hogy a gömböt egy jogar esetleg buzogány fejének szánták. A harci eszköznek használt buzogány fejét azonban nem célszerű hegyikristályból készíteni, mert könnyebben törik, mint a fémek, ezért az oroszlánfejes kristálygömb eredetileg szintén nem jogar feje lehetett. Ezt az eredetileg jogarnak készült uralkodói jelképet először talán valamelyik Szent István előtti magyar uralkodó kapta és használta. A jogar kristálygömbjét és nyelét eredetileg természetesen nem boríthatták be azokkal a filigrándíszes aranylemezekkel, amelyek egy része a glóbuszt díszíti, hiszen azokat csak később, István király koronázására készítették el. Az eredeti jogar díszítőburkolatát nem ismerjük, de az oroszlánokkal díszített kristálygömb alapján származási helyét Keleten kell keresnünk, mint ahogy azt általában feltételezik.

762