Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 8. szám - Petneházy István: Országalmából jogar

ségjelvénye a kettős keresztes országalma volt, amit az arany hüpertonján (K.29) is megörökített.

Mindezeket figyelembevéve mégis az a véleményem, hogy III. Béla kettős keresztes glóbuszt nem használt, mert az akkori magyarországi körülmények ezt nem tették lehetővé. Ismeretes: Bélát 1172-ben hazahívták, hogy foglalja el a megüresedett trónt. Ennek a fordulatnak I. Manuel császár is megörült, mert így megszabadulhatott Bélától és egyben egy bizánci neveltetésű, a császárral rokoni kapcsolatban álló Árpád-házi herceg lett a magyar trón örököse, akitől a császár bizonyára elvárta a bizánci érdekek tiszteletben tartását is. Ezért a császár Bélát bőségesen ellátta pénzzel, fényes kísérettel, sőt még a hadseregét is mozgósította. Viszonzásképpen Béla még Szófiában megígérte Mánuelnek: gégész életében védelmezni fogja azt, ami a császár és a bizánciak számára hasznos”. (1.95. 219. oldal)

A körülmények ismeretében nagyon valószínűnek tartom, hogy a jelenlegi kettős keresztes glóbuszt - (K.94 és Sz.41) - I. Manuel császár a búcsúzáskor adta Béla-Alexiosznak, a leendő magyar királynak, akit szeretett volna minél jobban magához kötni. Ugyanakkor Bélának is nagy szüksége volt a császári segítségre, mert őt a magyar főurak egy része, sőt még saját édesanyja sem támogatták. Szembeszállt vele Lukács esztergomi érsek is, aki a göröggé váltnak tartott Bélát még azok után sem koronázta meg, hogy az már véglegesen megszerezte a hatalmat. (1.95. 220. oldal.)

A kettős országalma először Bizáncban tűnt fel. Talán Theodora császárnő, III. Michael (842-867) felesége volt az első aki a kettős keresztes glóbuszát egy általa kiadott pénzén megjelenítette (K.107). Ugyanilyen glóbuszt használt később VI. Leó császár (886-912), majd I. Romanosz Lekapanosz (920-944) (K.8) és II. Nikeforosz (963-969) (K.9), valamint II. Bazileosz (1025-1028) császár (K.10) is. Ezért nagyon hitelesnek látszik, hogy Manuel császár többek között ezzel a bizánci eredetű hatalmi jelvénnyel is megajándékozta a Bizáncban nevelkedett magyar királyt.

A hazatérő Bélát hossza trónviszály után, 1173. január 13-án, koronázta meg András kalocsai érsek, de Béla csak 1180-ra tudta a hatalmát végleg megszilárdítani. Nyilvánvaló, hogy Béla ilyen körülmények mellett nem ingerelhette belső ellenfeleit a bizánci származású glóbusz használatával. Az a kettős kereszt, amelyet III. Béla is használt a címerpajzsán Szent István apostoli kettős keresztjét ábrázolta és az már Szent István óta elfogadott jelképpé vált, de a kettős keresztes - bizánci eredetű - glóbuszt Béla ellenfelei ellenségesen fogadták volna. A „görögének tartott Béla új, bizánci jelvényt nem vezethetett be, és ezt nem is tette meg, elsősorban azért, mert csak kényszerből volt a bizánci császár szövetségese. A hazáját és a saját magát ért sérelmek miatt Béla már kiábrándult Bizáncból, és ezért Manuel halála után azonnal megkezdte a bizánci kézen levő Dalmácia visszafoglalását. Nagy gondot kellett fordítania arra, hogy a hazai ellenfeleinek is bebizonyítsa: nem lett göröggé a császár udvarában.

A bizánci császár által adományozott kettős keresztes országalma használata mindezek miatt először csak Béla fiánál, Imrénél mutatható ki. O volt az, aki a korábbi egyes keresztes, kristálygömbös országalma helyett a

759