Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 8. szám - Beke György: Magyar zarándoklat Rómába
lázadás tette vértanúvá, nem a felső hatalom gyűlölete, mint három századon át Róma őskeresztény hitvallóit. Gellért személye a magyar drámát meg is magyarázza. Velence fiaként nem tudta átélni, átérezni, hogy mit érdemes átmenteni a magyarok „pogány” kultúrájából. Pedig megvolt benne a jószándék és a szeretet. Figyeljünk a legendára. Gellért püspök Marosvárból elindulva a királyhoz tartott. Útközben, az éj középső táján egy malom zörgését hallotta, amint fennen álmél- kodott. Legott az asszony, ki a malmot hajtotta, énekelni kezdett. A püspök ekkor így szólt kísérőjéhez:- Valter, hallod-é a magyarok szimfóniája miként zeng? „És mert hogy a malmot egyedül az asszonynak keze húzta, és az ének magasba növekedék, a püspök pedig ezen közben ágyában feküdt, megintlen mosolyogván mondotta:- Valter, tanítsd meg nékem, mi légyen emez ékes zengedezésnek éneke, ki az, ki éneklésével kényszerít, hogy olvasásomat megszüntessem?” Mi legyen emez ékes zengedezésnek éneke? Gellért nem tudott vagy csak nagyon gyengén tudott magyarul. Megérthette-e az Arany Jánostól emlegetett „csacska meséket”, egy népi eposz esetleges motívumait, felbecsülhette-e egy ismeretlen nép ismeretlen kultúrájának értékeit? Tisztelgés Szilveszter pápa emléke előtt Alaterani bazilika jobb oldalfalában II. Szilveszter pápa emlékreliefje. Talán csak számunkra fontos ez, más nemzetek zarándokai megelégszenek itt a művészettörténetileg fontosabb főhajó-mennyezettel, Michelangelo ecsetnyomataival, a padozat XV. századi mozaikjával, a legnagyobb római orgonával. Az emlékrelief magyar múlt itt, kétszeresen is az. Egy magyar kanonok állította ide, a milleneum esztendejében, annak a pápának a tiszteletére, aki a szent koronát Istvánnak adományozta. Fraknói Vilmos nagyváradi kanonokként, illetve 1896-tól püspökként, mindenkoron akadémikus történészként ápolta a római magyar jelenlétet. II. Szilveszter einlékreliefjének felszentelése előtt négy évvel már megalapította a római magyar Akadémiát a Gyula pápáról elnevezett Via Giulián. Saját vagyonából telket vásárolt a hajdani városfal tövében; itt most megint a vatikáni magyar követség működik. Láthatatlan magyar múlt Rómában az, amit a történész Fraknói Vilmos a múlt század második felében, századunk első évtizedeiben feltárt. Az ezer esztendős magyar kereszténység ezer szállal kötődik a Tiberis parti városhoz, a Vatikánhoz. A történelem mélyére kell leszállni e kapcsolatok felelevenítéséért. Ezt tette a kanonok történeti műveiben: a kereszténység behozatala a magyarok közé; magyar főpapok a trineti zsinaton; Pázmány Péter levelezése; Vitéz János esztergomi érsek élete; Magyarország a mohácsi vész előtt - a pápai követek jelentései alapján; XI. Ince pápa és Magyarország felszabadítása a török uralom alól; Bakócz Tamás élete; egyháznagyok a magyar középkorból; a magyar királyválasztások története; Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római Szentszékkel... 739
