Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 1. szám - Bohár András: Verbo-vizuális provokációk - Székely Ákos költészetéről

hangsúlyossá tétele, egyfajta dadaista-szürrealista automatizmus, a nyelv pa- rafrazeálhatóságának kimunkálása és a mozgás követése, éppúgy lehetővé te­szi a lebegés két- és többértelműségének kimutatását. Lényeges, hogy Székely Ákos korai szövegei mindkét irányt következete­sen bejárták. Egyfelől a redukció végpontja válik láthatóvá, az egzisztenciali- tás és változás tényének rögzítése: „Teendőink tehát lényegesen kevesebbek lettek. S bizonyos értelemben ez már akár kedvező változásnak is nevezhető.” Másfelől a nyelvi variációk szétáradása egy lényeges poétikai szemléletváltást indukált: „Mindenesetre - közlekedünk. Lassan csúszunk kifelé a képből.” A szövegek, szavak, szótöredékek térbeli elrendeződése az első könyvben job­bára még szabályos formák keretében történik. A szimmetrikus elrendezést, a kvízformát, a különböző nem-betűjelek beiktatást, valamint a klasszikus lettrista ill. írógépversenyeket csak nagy ritkán szakítják meg objekt konkrét költemé­Verbafrodita nász 67

Next

/
Thumbnails
Contents