Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 8. szám - Bella István: Csodaszarvas (oratórium és táncjáték)

ŐSANYA Földbölcsőm, éjfélfám,

szerelmetes hét fényfám, főmtül már sose fejfám, földemben földemül, halálomban halálul száműzettek engem én-Szibériámba.

Hold sarjúja voltam. Napvilágsarj voltam.

Űr vályoggödrében sárló por, megszálltam.

Vizem eget gyűjtött, földem port és napfényt, sugarával a nap megköpdöste testem, a mezítlábas nap meg csak megtapiskált, hogy lehessek vályog a világ aljában.

Telne is egy házra.

De ki lakna benne? Szanaszét szó-csontok. Csönd és elmálló éj.

Meg az hét fűszál, ki kinőtt belőlem, hold lábujjközéből az éj középibe.

HÉT FIÚ Bölcső és sír az a fa!

(messziről) sír és bölcső az a fa!

Ott leszen az új haza!

Mi leszünk az új haza!

Ott ahol mi vagyunk, mindig ott a haza!

700