Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 8. szám - Bella István: Csodaszarvas (oratórium és táncjáték)
KÓRUS Tánc, Te! Röpíts föl az égre! A csillagos éj közepébe! Az égi lángok körébe! Ott járjam hajnalig, halálos hajnalig zokogó, lobogó táncom. Fiaim, bárhol is vannak, bárhol is élnek, avagy halnak, ha látnak, visszarohannak, át, tűzön, vízen és lángon, mindet idevarázslom, bárhol is legyenek a világon. TÁLTOSOK Az Ének ereje által, A Rege ereje által, a fények ereje által, a tüzek deleje által, röpülj föl az égre, az ég Fölsó' Egére, Numi Tárem Apánkhoz! Táncolj előtte, táncolj! Táncolj az élethez! Táncolj a halálhoz! Míg a csillagok rétje meg nem telik vérrel, vérrel, veres fénnyel. Mikorra bokád, térded, kicsordítja a véred, s az aláhull a világból, mint virágból a virágpor, az lesz a csillagok fénye, ráhull fiaid szemére, szemére és szívére, szemére és szívére, elvarázsolódnak, visszafordulnak, bárhol is legyenek a világon. 696 az égre az éjbe lángok körébe zokogó lobogó táncom lángom varázslóm világon lángod lobogjon füstöd zokogjon tüzed fölcsapjon az égre táncolj élethez halálhoz térded véred aláhull virágpor szemére szemére szívére világol világon
