Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 6-7. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Szőke Béla Miklós: A karoling-kori Kárpát-medence a régészet tükrében

SZŐKE BÉLA MIKLÓS

A karoling-kori Kárpátmedence a régészet tükrében

A nemzeti öntudatra ébredés óta foglalkoztatja a régmúlt kutatóit a kérdés, honnan eredünk, kik voltak honfoglaló őseink, hol ringott népünk bölcsője - s hogy megérkezve a Kárpátok övezte új hazába, kiket s milyen arányban találtak itt, miként váltak azok népünk részévé, hogyan zajlott le a honfoglalás és a megtelepedés. A felgyülemlett szakirodalom gazdagsága miatt a fenti kérdésekből akár csak egyet is alaposabban megtárgyalni annyi további részletkérdés tisztázását igényelné, amit egy ilyen korlátozott terjedelmű tanulmányban kellő elmélyültséggel lehetetlen megtenni. Az alábbiakban ezért csak arra vállaikozhatom, hogy a régészeti kutatások jelen színvonala és eredményei alapján vázlatos képet adjak arról, milyen régészeti emlékanyag is jellemezte a Kárpát-medencét az avar időszak után és a magyar honfoglalás előtti alig száz évben.

Elméletek, elképzelések a millenium óta

Száz éve a fenti kérdésekre még egyszerűbb volt válaszolni. A latin, görög és arab nyelvű írott forrásokon kívül jószerével alig állt más jellegű forrás rendelkezésre, s ha igen - hiszen a honfoglaló magyar vitézek sírjait régészetileg már azonosították - azt is inkább csak illusztrációként, mint történeti forrásként kezelték. Amilleniumi készülődés azonban rávilágított a magyar honfoglalás kutatásának hiányosságaira, a régészet adósságaira is. így hamarosan megszülettek az első összefoglaló forráskiadások, rendszerező munkák, és századunk elejére már szolid alap létesült a továbblépéshez.

E munkák legjelesebbikei Hampel Józsefnek a „régibb középkor” és a „magyar honfoglalás korának” emlékeit összegyűjtő és rendszerező munkái. Ezekben Hampel tipológia és stílus vonatkozásában máig helyesen csoportosította, kronológiailag azonban tévesen határozta meg az avarság emlékanyagát. A griffes-indás kései avar csoportot ő ugyanis még a sírokban gyakran előforduló késő római pénzek és az övveretek ,hellenisztikus” motívumai alapján szarmatának tartotta (revizióját a 20-as, 30-as években Alföldi András és Fettich Nándor végezte el). A Karoling-kor addig megismert kevés emlékanyagát a többi kárpát-medencei germán nép hagyatékával összemosva, azzal együtt tárgyalta, egy-egy leletét néha tévesen is keltezte. De jó érzékkel megsejtette, hogy az avarok és magyarok közötti időszak, a 9. század leletanya599