Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 6-7. szám - Tilkovszky Lóránt: Költők Teleki Pálról

főcserkészként állt az élén. Láttatja őt díszmagyarban, Vár-beli, Szent István- napi körmenet élén, - gondterheltségében magányosan.

Rámutat arra, hogy Trianon igazságtalanságai jóvátételére áldozta tudományos felkészültségét. Két miniszterelnöksége (1920-1921, illetve 1939- 1941) között a hivatalos politika hátterében maradva, szinte „partizán”-ként folytatta ezirányú tevékenységét. Egy odavetett szóval arra is utal, hogy fajvédő volt, „ha azt kívánta a hely s a perc”, s nyilván pozitív-értelemben, a magyarság erősítése tekintetében gondol erre, habár e fajvédelemnek az ún. zsidókérdésben való, kritikát érdemlő megnyilvánulásairól éppúgy hallgat, mint általában hallgatni szoktak a kegyeletes Teleki-megemlékezések.

Teleki öngyilkossága sokat vitatott körülményeire csak céloz a költő, megemlítve azt a feltételezést, hogy német részről kikényszerített öngyilkosságról lehetett esetleg szó, s talán nem is ő írta, vagy nem szabad elhatározásából írta a ma már pontos szövegszerűségében ismert búcsúlevelét, amelyet a költő szerint nem lehet elégszer olvasni.

A költőt, Keresztury Dezsőt az érdekli igazán, hogy a politikában is „moralizáló”, azaz szilárd erkölcsi alapon álló Teleki Pál példamutató erköl- csiségét megőrizzék a magyarság egymást váltó nemzedékei, s hogy Teleki Pál tragikus halála - a magyar nép élniakarását erősítse.

Mi a tanulság? A történész számára elsősorban az, hogy Teleki bátor önfeláldozása megkerülhetetlen történelmi példája, valódi toposza lett nemzeti létünk, önismeretünk, sorsfordulóink értelmezésének. Megkerülhetetlen emberi példa is egyben költőink számára nem csak magyar, hanem egyetemes emberi értelemben is: egyre szűkülő, önfeladó, elsivárosodó létünk, a dolgok hatalmát a minőség fölé helyező tömegtáradalom emberellenes diktatúrája elleni tiltakozásé.

Hisz a költők nem megrendelésre, hanem megrendülésből írtak Teleki Pálról: tragikus sorsát a nemzet tragédiájával látták összefonódva, s reá emlékezve, a nemzetért küzdés, az érte való áldozatvállalás hősi erényeit hámozták ki emberi s politikai esendőségéből, hogy például, tanulságul szolgáljon és erőt adjon a homályba borult jövőnek.

JEGYZETEK

1 Teleki Pál és kora. A Teleki Pál emlékév előadásai. Szerkesztette: Csicsery-Rónay István és Vígh Károly. Occidental Press, Budapest, 1992. Teleki Pál öröksége. Szerkesztette: Barabás Béla. Antológia Kiadó, Lakitelek, 1992.

2 Nyugat, 1941. májusi szám, 200. 1.

3 Illyés Gyula összegyűjtött versei. I. kötet (1977), 451-42. 1.

4 Tilkovszky Lóránt. Teleki Pál titokzatos halála. Helikon Kiadó, Budapest, 1989.

5 Győry Dezső: Férfiének. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1974. 280-281.1.

6 Vas István: Válogatott versek. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990. 251-253. Első megjelenése: Élet és Irodalom, 1989. március 31. 1.1.

7 Görgey Gábor: Eszkimó nyár. Válogatott és új versek. Orpheus Kiadó, Budapest, 1993. 42-45. 1. Első megjelenése: Élet és Irodalom, 1987. július 10. 9. 1.

8 Keresztury Dezső ötvenhét verse. Magyar Bibliofil Társaság és Magyar < Irodalomtörténeti Társaság kiadása. Zalaegerszeg, 1992. 21.1. Keresztury Dezső: Féktelen idő. A szerző válogatása életművéből. Örökségünk, Budapest-Ungvár, 1994. 207.1.

569