Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 6-7. szám - Buji Ferenc: A számok demokráciája (esszé)
BUJI FERENC A számok demokráciája MATEMATIKA ÉS TÁRSADALOMSZEMLÉLET. A KVALITATÍV MATEMATIKA ELVI ALAPVETÉSE Az embert nem érheti nagyobb megaláztatás annál, mintha megszámolják. JZgy annyi nekem, mint tízezer” (Hérakleitosz)1. Aki képes igazán mérlegelni azt, hogy ez a megállapítás mit fejez ki, annak a demokrácia korában, vagyis abban a korban, amely a minden minőségétől megfosztott emberi kvantumot tette rejtett eszményképévé, semmi sem lehet meglepőbb, mint Hérakleitosz fenti töredéke. A társadalmi koncepciók szoros összefüggése a matematikai számkoncepcióval világosan kiolvasható abból, hogy míg egyfelől a matematika demokratizált számokkal foglalkozik, sőt voltaképpen megteremtette a számok abszolút demokráciáját, addig a jelenkori ember társadalmi szemlélete, valamint bizonyos mértékben az ember, mint e torzult szemlélet alanya, a kvantitatív matematika és a merőben kvantitatív számok „képére és hasonlatosságára” formálódott. „Egy annyi nekem, mint tízezer” - ez éppen annyira blaszfémikus társadalmi szinten, mint matematikailag értelmezve, éspedig pontosan amiatt, mert mind a társadalomszemlélet elvi koncepcióinak, mind a matematikának mint kvantitatív tudománynak a fundamentuma: Egy annyi mint egy és tízezer annyi mint tízezer, s ez utóbbi minden esetben tízezerszer annyi, mint az előbbi. A tradicionális, metafizikai, hierarchikus, arisztokratikus, egyszóval kvalitatív társadalomszemlélet számára az „egy annyi mint egy” korántsem magától értetődő tautológia, hanem csak bizonyos, éspedig nagyon is szigorú feltételek mellett teljesülő egyenlet. És ahogy a kvalitatív társadalomszemlélet számára egy lehet annyi, mint tízezer, sőt még több is, éppúgy a kvalitatív matematika számára is lehet egy több mint tízezer; hiszen ahogy a „de- mokratív” társadalomszemlélet bázisa a kvantitatív matematika, vagyis a ma egyetlen és kizárólagos matematikája, éppúgy bázisa a hierarchikus-arisztokratikus társadalomszemléletnek a kvalitatív matematika. Hogyan lehet egy több, mint tízezer? A válasz rendkívül egyszerű, éspedig olyannyira, hogy az ember alig-alig érti, hogy e sötét korszak embere miért áll annyira idegenként a kvalitatív matematika és társadalomszemlélet explicit megfogalmazásai előtt, holott implicite mindkettőt alkalmazza2. A minőségi szemlélet az emberben eredendően benne van és nem kell rá külön megtanítani; amit csaknem a szó szoros értelmében a fejébe kell verni, mert idegen tőle, az a mennyiségi szemlélet3. Mindenekelőtt tehát azt kell látni, hogy a kvalitatív matematika, ellentétben kvantitatív megfelelőjével, a szó 529
