Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 6-7. szám - Jánosy István: Boethius Búcsúja; Az öreg erdész (versek)

JÁNOSY ISTVÁN Boethius Búcsúja Sikert elértem mindent, mit lehet: voltam arany-, s babérkoszorús költő, akadémikus és fő-tudós. Mi jöhet még? Talán már csak a végszó, a kinzókamra és a tőrdöfés. Nem félem mindezt. Rezzenetlen szemmel nézek elébe. Ami az életben szép volt, élveztem mind. - Csak a hazám sajnálom. A világ legnagyobb hatalma volt, s most germán lovak patája alatt veszik és még sajnálkozást sem érdemel: elfajzott polgárai csak a mának éltek, csak a pénzt imádták, a hasznot, az állati kéjt. Utódnemzéssel alig fáradoztak, s ha mégis megszületett a magzatuk: folyóba dobták, mint a kiscicákat. Itália üressé lett, ledőlt.

Next

/
Thumbnails
Contents