Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 5. szám - Tábori Ottó: Csillagok; Meditáció; Kinek hiányzol (versek)

TÁBORI OTTÓ

Csillagok?

Fűnyíró lét, kiszámíthatatlan, kis ország ül, nagy iskolapadban, eltévedt mókusok a rajztáblán, vakond ül a katedrán, a tanárok vigyázállásban, a tanulók meztelenül, tinta-tekintetük befele ragyog, kitakart, szép, árva csillagok.

Meditáció

A költészet furcsa korcsolyapálya, a siklás, föl-lepörgés veszélye, de nem tudni hol a pálya széle, csak a mozdulni vágyás bravúr-világa,

a felröppenés könnyű gólyaszárnya emel, lent a jég, fönt a lég szeszélye, ahol alszik lágy gondolatok fénye, egy végbe omló nagy titokba zárva.

az elrugaszkodás íves, hatalmas, amit tán Isten sem tilalmaz, tért szikrázó körök, sejtelmesek,

az ég tudja mily titkot rejtenek, amit a tudomány még ki nem mondott mi színes szférák lelkén egybeomlott.